Lichtenberger János szerint a becsapdázott részecskék miatt több műhold is megsérült már. Volt olyan, amelyet elveszítettünk, de volt olyan is, amelyik néhány hónap után újra csaknem teljes értékűen működött. Ezek az utóbbi 10-15 év eseményei, de biztosan voltak számosan ilyenek régebben is, amikor még nem voltak tisztában a folyamatokkal és nem gondoltak erre a lehetőségre.
A folyamat előrejelzéséhez valós idejű műholdas mérések kellenek – azaz kellenének, mert jelenleg nincs ilyen műhold.
– Nemzetközi konzorciumunk éppen ezért földi mérésekre alapozva készít olyan előrejelzéseket, amelyek a már említett veszélyes periódusok időtartamát becslik meg sugárzásiöv-modellek segítségével – teszi hozzá az ELTE professzora.
A sugárzásiöv-modellek kulcsparaméterei földi méréseken alapulnak. Ezekben a mérésekben több évtizedes tapasztalata van az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék űrkutató csoportjának. Korábban kiépítettek egy olyan globális mérőhálózatot (AWDANet), amelyben a felső légkör és a plazmaszféra elektronsűrűségét a villámok által keltett jelek segítségével mérik. A hálózat olyan természetes eredetű rádiójelek vételére is alkalmas, melyeknek erőssége a sugárzási övek modelljeinek egyik fontos bemeneti paramétere.
A csoport irányítja a korábbi Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által létrehozott európai mágneses mérőhálózatot (EMMA), amelynek mérései – más frekvenciatartományban – szintén a sugárzási övek modelljeinek fontos bemeneti paraméterei. A most induló FARBES-projekt célja a plazmaszféra és a sugárzásiöv-modellek alkalmazása az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági programjában. A projekt összköltségvetése egymillió euró, az ELTE-re eső összeg 242 ezer euró. A hároméves program 2023. január elsején indul.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!