A butaság alapvető emberi jog

Csalások, csúsztatások, csalafintaságok a tudományban címmel rendezett konferenciasorozatot a Magyar Természettudományi Társulat. Az elhangzott harminchárom előadás könyvbe szerkesztett változata a minap jelent meg.

Ki ne találkozott volna élete, tudományos munkássága során nagy ívű csúsztatásokkal, huncut csalafintaságokkal, tudatos csalásokkal? – tette fel a kérdést Tardy János, a konferencia szervezője. A hazai természetvédelem hosszú időn át meghatározó alakjának meggyőződése, hogy a jelenség ott válik kényessé, ahol magasan képzett szakemberek a tudományos közéletben önös érdekből manipulálnak, gyakran eredményesen. Mi motiválja az etikátlan megoldásokat? Ami az élet minden területén hajtja az embereket: a dicsőség iránti vágy, anyagi haszonszerzés, kritikátlan önbizalom, teljesíthetetlen elvárás a felettes részéről, teljesítménykényszer vagy éppen képességek, illetve ismeretek nélküli tudományos ambíció. Kétségtelen, hogy a tudományos eredmények születésének összetett folyamatában bárhol lehet hiba, félreértés, akaratlagosan vagy akár akaratlanul is. Lehet, hogy a kutatási eszközök nem megfelelőek, esetleg az eredmények közreadása pontatlan. A sokféle eshetőség az oka annak, hogy a tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok jelentős része megismételhetetlen.

Érdemes megszívlelni a főszervező üzenetét: kényszerrel senkit sem lehet meggyőzni, ha valaki valamit el akar hinni – vagy nem akar elhinni –, azt az érvek sokasága ellenére is megteszi vagy nem teszi. Sokan ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a butaság alapvető emberi jog. Johann Wolfgang Goethe szerint a butaság ellen az istenek is hiá­ba harcolnak.

A múmiabúzák kicsírázása egyértelműen a csalásról szól. Két évszázad óta folyik a vita arról, hogy kicsírázik-e az egyiptomi múmiák mellett talált búza? A szenzációhajhász írások némelyike olykor több tízezer éves magvak újraéledéséről szólnak. Hamisan. 1922 novemberében fedezték fel Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját, amely háromezer év után szinte teljes épségben került elő. A kamrában ellenőrzött körülmények között gyűjtött búzaszemek egyike sem csírázott ki, csak azok, amelyekkel az ott dolgozó munkások baksis fejében ügyeskedtek.

Hasonló csalárd példák sokaságát gyűjtötték egybe az előadók a legkülönbözőbb tudományterületekről. A beszámolók nyomtatott, képekkel és ábrákkal teletűzdelt változata laikusoknak és a tudomány iránt érdeklődőknek egyaránt hasznos olvasmány. Elővesszük, letesszük, rágódunk a gondolatokon, majd újra kezdjük a lapozgatást.