A James Cook Egyetem professzora, Terry Hughes szerint a Nagy-korallzátony területén idén februárban mérték a legmelegebb havi óceánvíz-hőmérsékletet az 1900-ban megkezdett feljegyzések óta.
„Rekordhőmérsékletet mértünk a Nagy-korallzátony egész területén, ezúttal nem volt egyetlen hűvös szakasz sem az északi, sem a déli részen” – mondta a szakember. Hozzátette: „az egész korallzátony térsége meleg volt, ami azt jelenti, hogy ez volt az eddig megfigyelt legkiterjedtebb fehéredés”.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
Hughes szerint majdnem biztos, hogy a korallzátony már annyira sem lesz képes regenerálódni, hogy úgy nézzen ki, mint öt évvel ezelőtt. A szakember szerint idővel ez a Nagy-korallzátony vesztét jelentheti.
„Lesz itt valamiféle trópusi ökoszisztéma, de nem úgy fog kinézni, mint egy korallzátony, lehet, hogy több lesz a tengeri hínár, a szivacs, de alig akad majd virágállat, egy teljesen más ökoszisztéma lesz” – jegyezte meg a szakember.
Fotó: MTI/EPA
Az Ausztrália északkeleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonyrendszer éves szinten nagyjából 4 milliárd dollárral járul hozzá az ország turistaforgalomból származó bevételeihez, ám a klímaváltozás okozta óceánvíz-melegedés miatt a zátony állapota romlik és emiatt fennáll a kockázata, hogy elveszíti világörökségi státuszát.
A koralltelep északi részét 2016-ban és 2017-ben is tömeges korallfehéredés sújtotta. A szakemberek amiatt aggódnak, hogy a jelenség rendszeressé válása miatt a koralloknak kevés idejük van regenerálódni.
