Az Új-Zéland legritkább kivifajának számító okaritói barna kivi (Apteryx rowi) 13 példányát engedték szabadon a hétvégén az ország Déli-szigetének nyugati partján lévő Westland Nemzeti Parkban.
Az új-zélandi környezetvédelmi minisztérium emberei a Fox-gleccser közelében lévő Matheson-tónál engedték szabadon a fiatal felnőtt példányokat, amelyek mozgását adóvevővel fogják nyomon követni a szakemberek.
A röpképtelen kiviket a Marlborough Sounds öbölrendszer egyik szigetén nevelték, amíg elég nagyok nem lettek ahhoz, hogy védekezni tudjanak a ragadozók ellen.
A kivi Új-Zéland nemzeti szimbóluma. Az okaritói barna kivi a legveszélyeztetettebb az öt ismert kivifaj közül.
A madarak egykor nagy számban fordultak elő a Déli-sziget nyugati partvonalán és az Északi-sziget délkeleti partvidékén. A természetes élőhelyük elvesztése és a ragadozók miatt azonban az utolsó megmaradt populációjuk mindössze 11 ezer hektárnyi erdőterületre szorult vissza Okaritóban.
A kivifiókák alacsony túlélési rátájáért elsődlegesen a hermelinek a felelősek. A kis kivik különösen sebezhetők, amíg el nem érik az egy kilogrammos testsúlyt. A hermelinek a kivifiókák 95 százalékát levadásszák az okaritói erdőben.
1995-re mindössze 160 okaritói barna kivi maradt az erdőben. Az elmúlt két évtized erőfeszítéseinek köszönhetően azonban a madarak száma mostanra csaknem megnégyszereződött.
Az okaritói barna kivi és a többi kivifaj megóvása érdekében indított projekt részeként megfigyelik a madarakat és begyűjtik a tojásokat, hogy biztonságos körülményeket biztosítanak a fiókák kikeléséhez. A fiatal madarakat idővel szabadon engedik a Marlborough Sounds ragadozóktól mentes szigetein, majd amikor már elég nagyok a ragadozók kivédéséhez, visszakerülnek Okaritóba.
A projekt olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a környezetvédelmi minisztériumnak új helyet kellett keresnie a felduzzadt populáció számára. Az okaritói barna kivi továbbra is a legritkább az öt ismert kivifaj közül, ám a madarak száma mostanra majdnem elérte a 600-at.
