Zöld gyurgyalag látogatott hozzánk

A fogyatkozó hazai madárállomány időről időre szolgál meglepetésekkel. Ritka fajok költése mellett soha vagy nagyon ritkán felbukkanó példányokat figyeltek meg idén tavasszal a Kiskunságban és a Fertő tó környékén.

Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madár a széki lile. A faj nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ, a Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. A meglehetősen apró, alig négy-hat dekagrammos széki liléből – a fokozottan védett faj természetvédelmi értéke egymillió forint – talán tíz pár fészkel hazánkban. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén költ rendszeresen, a Fertő tónál alkalmi fészkelései figyelhetők meg.

Ezért nagy szó, hogy idén már több fiókát láttak a Kiskunságban. Soltszentimre térségében kettőt gyűrűztek meg május elején. Az elmúlt napokban a gyűrűzés helyszínéhez közeli Kelemen-széken három fiatal, idei kelésű széki lilét láttak. Egyikőjük lábán látszott a gyűrű – vélhetően az egyik fióka, amely májusban még pelyhes apróságként kapta meg a jelölést. Júniusban Apajon figyeltek meg három, valószínűleg ott kikelt fiatal példányt, Miklapuszta északi részén pedig egy fiókát vezető szülőmadarat láttak. Ezek a sikeres fészkelési adatok kivétel nélkül rendszeresen legeltetett területekről származnak.

Madarász körökben tavaly júliusban futótűzként terjedt a hír, hogy Kecskemét határában, a katonai reptér mellett apácahantmadarat láttak. Az izgalomra az adott okot, hogy az Európa ritka énekesmadarai közé tartozó faj előző hazai észlelése csaknem ötven éve, 1971-ben volt – előtte csupán négyszer látták hazánkban. Tíz hónappal később, idén májusban újra felnőtt hím példányra figyeltek fel, vélhetően ugyanaz lehet, amely tavaly is itt volt – írta honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. Az előzőnél is nagyobb dobásnak számít, hogy május végén zöld gyurgyalagot látott egy madarász a dabasi gyurgyalagtelep madaraihoz csapódva. Korábban ilyen megfigyelésre nem volt példa itthon. A zöld gyurgyalag Észak-Afrika és Ázsia területein fészkel, életmódja a mi gyurgyalagunkéhoz hasonló.

A madármegfigyelésben igen sikeres Kiskunsági Nemzeti Park márciusban a Közép-Ázsiában és Délnyugat-Szibériában őshonos lilebíbicről számolt be. A madárritkaság eddig csupán néhány alkalommal fordult elő Magyarországon – idén tavasszal a Csongrád megyei Baks közelében láttak egyet. Ázsiából legtöbbször bíbiccsapatokhoz csapódva kóborol el hozzánk egy-egy példánya.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pártás daru májusi felbukkanásáról írt. Fertőújlak hozta a faj ötödik bizonyított magyarországi előfordulását. A madár szűk négy napon át ismerkedett a térséggel, majd fogta magát és kétszáz kilométerrel keletre, Apajra tette át a székhelyét. Talán megneszelte, hogy egy másik ritka madár, a sivatagi lile szintén ott tartózkodik. Utóbbi fajból ez volt mindössze a harmadik hazai megfigyelés.