A Börzsönyben először 2018 januárjában bukkantak farkas lábnyomára, amely nagy valószínűséggel a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezhetett. 2018 nyarán már fényképes bizonyíték is volt arra, hogy farkas jár a hazai erdőkben, 2020 szeptemberében pedig valószínűleg ugyanezt a példányt sikerült lencsevégre kapni a Börzsönyi Természetvédőknek.
Farkasnyomok a Börnyönyben
Fotó: Major Borbála / DUNAIPOLY.HU
A Duna-Ipoly Nemzeti Park weboldán közzétett beszámoló szerint a napokban újra farkas jelenlétére utaló jelekre bukkantak. Mint írják: a fokozottan védett nagyragadozók jelenléte természetvédelmi szempontból mindenképpen pozitív, hiszen elősegíti az erdei ökoszisztéma természetes folyamatait.
A farkas és a kutya nyoma közötti különbség
Fotó: Major Borbála / DUNAIPOLY.HU
A farkas nyomai leginkább egy nagyobb kutyáéra emlékeztetnek, azonban a nemzeti park szakértői számára egyértelműen megállapítható a különbség. A farkas lábnyomai valamivel nagyobbak, elnyújtottabbak és hosszúkásabbak, mint a kutyáké. A kifejlett farkas mancsnyomainak hossza 10-13 cm, szélessége 7-9 cm között változik. A nyomok vonala, úgynevezett csapa „zsinórozik”, azaz a mancsnyomok egy határozott vonal mentén helyezkednek el, határozottan egy irányba tartanak és céltudatosabbak.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Ember és természet összefogása: életre kel a védett Hajta-mocsár
A jászberényi Hajta-mocsár védett területen folyamatban van a vizes élőhelyek rehabilitációja. Ezzel visszaadják a vizet és az élővilágot a nádasokkal, rétekkel borított kiszáradt területnek. A természet dinamikus változásába a nagyközönség is betekinthetett a természetvédelmi őrszolgálat túráján. Olyan természetvédelmi időablak nyílt ki, amely csak néhány hónapig látható jelenlegi formájában.
A Hajta-mocsár természetvédelmi terület őrzi az egykori mocsárvilág emlékeit, azokat a folyómedreket, ahol régen az ősi Zagyva folyt. A Hajta-menti vizes élőhelyek kiterjedése a hatvanas évek vízrendezését követően jelentősen csökkent, a környező nádasok és rétek nagy része pedig kiszáradt. Ezzel a vízvilág élőlényeinek élettere is szűkült.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egy európai uniós pályázat keretében rekonstrukciós munkálatokat végez a területen, melynek célja az élőhely állapotának javítása. A természetvédelmi őrszolgálat négy kilométeres, vezetett túráján a minap lehetőséget adtak a nagyközönség számára is arra, hogy megismerjék a beruházást. Olyan útvonalon járták be az oltalom alatt álló élőhelyeket, amelyek egyéni bejárására egyébként nincs lehetőség.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
