Időutazásra hívtak a régészek Békéscsabán

A békéscsabai múzeum állandó kiállításán, az időfolyosón dr. Bácsmegi Gábor igazgatóhelyettes kalauzolta végig a látogatókat. Mutatott az újkőkorból 7000 éves lábnyomot, csiszolt kőbaltát, ami eltört a használat során, de utána azzal élezték a csonteszközöket. Az állatokat akkoriban teljesen felhasználták, a bőrből ruha és sátor, a csontból eszköz készült, a húst elfogyasztották. Békés megyében rengeteg újkőkori lelőhely található, a legjelentősebb a 70-80 hektáros Szeghalom-Kovácshalom – hogy miként festhetett a település, egy animáción látható.

Következett a rézkor és ekkor jelent meg az arany is, valamint újításként a négykerekű kocsi. Majd jött a bronzkor.

Mesélt a Kevermesen talált rejtélyes kősztéléről: a nyersanyaga az erdélyi Zarándi-hegységből származik, a mintázata pedig franciaországi. A Krisztus előtti 8–9. században érkeztek a szkíták a Kárpát-medencébe, majd megjelentek a kelták, akik kegyetlen harcosok voltak, viszont a rómaiakkal szembeni csatákban elvéreztek, mivel páncél nélkül, félmeztelenül vitézkedtek. Ebből a korból származik egy görög éremgyűjtemény, amit a tulajdonosa a földbe ásott, aztán otthagyta – életét vesztette vagy elvitték rabszolgának.

Kulisszatitkokat osztott meg az érdeklődőkkel dr. Bácsmegi Gábor Békéscsabán
Fotó: Beol.hu

A szarmaták kora következett, akik rettegett lovasok voltak. Aztán érkeztek a hunok, akik főleg a leigázott népeket küldték a harcok során az elsődleges frontra, és a 445 és 453 között uralkodó Attila fapalotája is a szarmaták földjén lehetett.

Érdekes egy korabeli aranyérme, ami hadi zsákmány vagy védelmi pénz lehetett. Attila halála után érkeztek a gepidák, aztán 568-ra az egész Kárpát-medencét elfoglalták az avarok. Az első Békés megyei lelet is tőlük származik a XIX. századból, Kunágotánál előkerült egy vezéri sír. Aztán jött a honfoglalás és a magyarok kora.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható tovább.