A gondok egyikére a feol.hu egyik dinnyési olvasója levélben hívta fel a figyelmet. Bevezetőjében leszögezi, mindig nagy érdeklődéssel olvasta a Hírlapban megjelenő tudósításokat a partfal-rekonstrukciós munkálatokról.
Mint írja, a dinnyési főmóló meglévő járófelületére felújítás címén 40 centiméter vastag beton és térkő került. Így a vízszint és a járófelület között 120 centiméter szintkülönbség alakult ki, szinte képtelenség beszállni a csónakokba. Az oldalmólók vagy vendégmólók is jóval lejjebb vannak, ami az idősek számára különösen nagy gondot jelent. Vajon mi lehet erre a megoldás?
Nem tudnak beszállni a csónakokba
A Fejér megyei portál olvasója felteszi a kérdést: a kialakult szintkülönbség miatt a csónakokba hogyan lehet ki-, illetve beszállni? Ez szerinte szinte lehetetlen, főleg az idősebb horgásztársak számára.
– Mindent megteszünk azért, hogy a lehetőségekhez mérten javítsuk a csónakkikötő használhatóságát minél több horgász számára
– mondta a portál kérdésére a helyszínen Pálinkás Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség velencei-tavi kirendeltségének vezetője.
– Az úgynevezett vendégmólókhoz betonrézsűt készíttettünk annak érdekében, hogy a főmóló és a vendégmóló közötti szintkülönbség áthidalhatóbb legyen. Szintkülönbség látható a főmóló elején is, azt ugyancsak áthidaljuk egy ideiglenes betonozással. Egyelőre ennyit tudunk tenni. Minden lehetőséget igyekszünk igénybe venni azért, hogy a vendégmólók újjáépítéséhez szükséges nemzeti forrás rendelkezésre álljon, és még belátható időn belül megkezdődhessen azok újjáépítése.
A szakember hozzátette, mivel jelenleg – úgy általában is – kevesebb csónakot lehet kikötni a Velencei-tavon a folyamatban lévő munkálatok miatt, igyekeznek a dinnyési létesítménynek ilyen célból minden részét hasznosítani, például, ahol lehet, ott a megemelt szintű főmóló oldalához is lehet majd rögzíteni a csónakokat.
A 40 centivel megemelt főmóló és a jelenlegi vízszint között 120 centi a különbség
Fotó: Tihanyi Tamás/feol.hu – mediaworks
Igaz, a szintkülönbség egyelőre ott ugyanúgy nehezíti a használatot, ezen pedig úgy tűnik, hogy a vízállás emelkedése sem segíthet belátható időn belül.
– Látszik, hogy a mólók magassága a jelenlegi vízállás miatt még nagyobb lett
– folytatta Pálinkás Imre.
– Ráadásul ha odaállunk a partfal szélére, már-már valóban ijesztő ez a szintkülönbség, bár az ilyen helyzet nem szokatlan a Balatonnál sem, hiszen vízépítő mérnöki szemszögből ez így megfelelő. Azonban a komfortosság szempontjait figyelembe véve, főként ilyen félkész állapotban, abban igazuk van a horgászoknak, hogy ez így tényleg nem jó, nem kényelmes, nem esztétikus, ráadásul balesetveszélyes is.
A régi vendégmólókat tehát eltávolítják, ha meglesz hozzá a forrás. Az még nem dőlt el végérvényesen, hogy az új vendégmólók „fixek” vagy úszó kialakításúak lesznek-e, mert mindkettő mellett vannak érvek és ellenérvek. Vélhetően a tó más részein is hasonló problémák merülhetnek fel, s ezeken már csak a tavaszi átlagon felüli csapadék vagy a Dinnyésnél is beharangozott betonos rézsűk kialakítása segíthet legalább átmenetileg.
Amint az olvasó írta, a kikötő fő mólójától keletre eső, úgynevezett vendégmólókat 2019-ben elbontották, helyettük nem készültek új mólók, az ott lévő csónakokat a fő mólótól nyugatra lévő vendégmólókhoz kellett áthelyezni, borzasztó zsúfoltságot eredményezve a több száz csónak áthelyezésével.
– A levélíró horgász jelzése helytálló a kikötő állapotával kapcsolatban – mondta Pálinkás Imre.
– Azonban azt hozzá kell tenni, hogy 2020 őszén, amikor megkértük a tulajdonosokat, hogy vegyék ki csónakjaikat, azt nem azért tettük, mert szó volt a vendégmólók felújításáról, az csak kifejezetten a főmóló építése miatt volt szükségszerű. Aki úgy döntött, az a helyén hagyhatta a csónakját, ám annak vállalnia kellett, hogy esetleg hónapokig nem férhet hozzá, mert a kikötő azon része munkaterületté vált.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
