Az euró csapda

A jövő évi választás valójában arról szól, hogy sikerül-e rövid úton beerőltetni Magyarországot az euróövezetbe. Ha igen, akkor bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé.

Illusztráció
Fotó: Getty Images

Az eurózóna tagországainak többségére igaz, hogy az euró bevezetése előtti 20 évük lényegesen sikeresebb volt, mint az euróval töltött első két évtized. Sőt, Szlovákia – amely sokáig az euró sikertörténetének számított – a Covid–19 előtti évtizedben az EU átlagos fejlettségéhez képest közel 6 százalékponttal lépett visszafelé.

Az euró és a V4-országok

Lengyelország, Csehország és Magyarország sokat nyert azzal, hogy az EU-csatlakozás után nem követte azonnal Szlovákiát és Szlovéniát az eurózónába. Románia is ezért lehet a nyertesek között. Bulgária és Horvátország valószínűleg már nem veszít a közeljövőben várható euróövezeti tagsággal, mert e két állam az euró nélküli önálló pénzpolitikával sem tudott nyerni. Európa déli országai – euróval vagy anélkül – egyaránt teret veszítettek az északi EU-tagállamokhoz képest a közös európai valuta történetének első két évtizedében.

Az euró legerősebb hatása a V4-csoportra az, hogy – Szlovákia kivételével – az euró nélkül képesek voltak egy Európán belüli történelmi helycserére az elmúlt két évtizedben.

A déli eurózóna-országokhoz – Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország – képest erősebb gazdasági dinamikát és felzárkózást értek el az euró első két évtizedében. Ez még a félig északi/félig déli Franciaországra is igaz. A történelmi helycsere legjobban a Németország és a V4 közötti külkereskedelmi és befektetési kapcsolatokban látszik, ahol az elmúlt két évtizedben megelőztük a déli eurócsoportot.

Ma a V4-csoport – különösen a három nemzeti valutát használó ország – azért lehet az EU növekedési motorja, mert megőrizték az önálló gazdaságpolitika és pénzpolitika nagyobb mozgásterét. Magyarország azért lehetett a legsikeresebb a 2007/2009-es globális pénzügyi válság uniós elszenvedői között a gazdaság és a költségvetés konszolidációja, valamint a növekedés és a felzárkózás terén, mert nem kellett kötelezően igazodnia az euróövezet általános szabályaihoz.

Katasztrófát hozna a korai eurócsatlakozás

Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy egy ellenzéki győzelem miért jelentene drámai visszafordulást és gazdasági katasztrófát Magyarország számára. A még titkos, de szivárgó terv szerint vagy utcai anarchiával, vagy választási győzelemmel lehetne olyan népszavazást kiírni, ami az alaptörvényt kijátszva bevinné az országot az eurózónába.

Az eurózónából nem lehet kilépni, csak az EU-ból való kilépéssel, amit józan ember nem vállal: így válna véglegessé az euróval együtt Magyarország lemaradása is.

P. S.

„Az élet vesztesei között sok olyan ember van, aki nem ismerte fel, milyen közel járt a sikerhez, amikor feladta”. (Thomas Edison)

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

A borítóképen a szerző, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke