Elismerte…

Végül hőssé fogják avatni.

2020. 07. 26. 13:39
Fire at the Cathedral of Saint Pierre and Saint Paul in Nantes
French firefighters gather at the scene of a blaze at the Cathedral of Saint Pierre and Saint Paul in Nantes, France, July 18, 2020. REUTERS/Stephane Mahe - RC2LVH9NJJ82 Fotó: Stephane Mahe
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miért is ne ismerte volna el. Hiszen először meg fogják magyarázni, aztán meg fogják védeni, végül hőssé fogják avatni. Lesz idő, hogy szobra is állni fog valahol.

Például a nantes-i székesegyház helyén.

Mert róla van szó. A ruandai migránsról, aki felgyújtotta a nantes-i székesegyházat.

Nem volt nehéz dolga. Hiszen a székesegyház pásztora befogadta, menedéket, szállást, munkát, élelmet és védelmet adott neki. És ő meghálálta.

Már a gyújtogatás után a rendőrség látóterébe került, kihallgatták, elengedték. A közvélemény pedig már oda sem figyelt igazán. A Notre-Dame még megrázó volt, Franciaország másik ikonikus székesegyháza már csak mínuszos hír.

„Ég a nantes-i székesegyház” – na és?

„A nantes-i székesegyházat felgyújtották” – hát persze. A Notre-Dame-ot is, csak azt még eltitkolták, nehogy baj legyen. A nantes-i székesegyház felgyújtását már be lehet vallani, látjuk, nincs baj.

Baj alatt azt kell érteni, hogy a normális világ fellázad egyszer, és nekiáll rendet tenni. Ezt kell megakadályozni nagyjából bármi áron.

Most itt ez a ruandai migráns. Felgyújtotta Isten házát, ahová befogadták.

Valószínűleg látta az Egyesült Államokból érkező felvételeket, az ottani templomok, Jézus- és Mária-szobrok ledöntését, lefejezését, a BLM elállatiasodott „aktivistáinak” tombolását, az egyre idiótább és embertelenebb követeléseiket, amelyekre nem géppuska és ökölcsapás, hanem megértés, elismerés és csatlakozás a válasz, így aztán kedvet kapott ő is.

Gondolta, felgyújtja Nantes hatszáz éves székesegyházát, és lángok között majd bevonul az ismertségbe és halhatatlanságba, mint valami őrült Néró, bár olyasmiről, hogy Néró, Római Birodalom, európai civilizáció nem volt soha, semmilyen fogalma.

Ilyesféle ósdi kacatokra neki és a többinek már nincs is semmi szükségük.

Neki térerőre meg Facebookra van szükségre, meg gengszterrapre, mint ennek az ócska, igénytelen, földhözragadt, pöcegödör világnak valóban legmegfelelőbb kifejeződésére.

„I fuck you, I kill you, motherfucker, son of a bitch” – és ég a székesegyház.

S elmondom, mi fog ezután történni.

Először ki fog derülni, hogy szegény ruandai emberünk pszichés problémákkal küzd.

Másodszor ki fog derülni, hogy pszichés problémái a ruandai népirtásra vezethetők vissza.

Harmadszor ki fog derülni, hogy a ruandai népirtás – ahol egymást irtották ki a feketék – igazi felelősei a fehér emberek.

Negyedszer a ruandai migráns átkerül majd egy rehabilitációs intézménybe, ahol párás szemű Antifa- és BLM-aktivisták fogják felkeresni és körülvenni elismerő nyállal.

Ötödször megérkeznek majd a média megfelelő férgei, és érzelmes interjúkban fogják a világ elé tárni ennek a nagyszerű és csodálatos embernek a történetét.

Hatodszor vita indul majd, hogy egyáltalán szükség van-e még a nantes-i katedrálisra és úgy egyáltalán katedrálisokra.

Hetedszer kamerák kereszttüzében egy fiatal fehér lány majd megitatja az elgyengülő, elérzékenyülő feketét.

Nyolcadszor tüntetés veszi kezdetét, hogy engedjék ki abból az embertelen intézményből.

Kilencedszer a tüntetés elfajul, zavargásokba, fosztogatásokba torkollik, a rendőröket megtámadják.

Tizedszer a ruandai gyújtogató arcképével ékesített trikókban vonuló „antifasiszta” fiatalok lezárják Nantes főbb útjait.

Tizenegyedszer a nantes-i polgármester nyilatkozatot ad ki, amelyben támogatásáról és egyetértéséről biztosítja a tüntetőket.

Tizenkettedszer a nantes-i rendőrfőnök bejelenti, hogy kivonja a rendőrséget a városból.

Tizenharmadszor a ruandai gyújtogatót vállon viszik ki a rehabilitációs intézményből.

Tizennegyedszer a székesegyház papja és a város elöljárói bocsánatot kérnek tőle, és térdre borulva megcsókolják a lábát.

Ezt tudjuk.

De azt hiszem, lassan lesz egy tizenötödik stáció is.

Azt olvashatjuk, hogy Gideon Rachman interjút készített a francia belügyminiszterrel. Ő maga így számol be erről a Twitteren:

„Érlelődik egy polgárháború.

„A francia belügyminiszterrel készített legutóbbi interjúm meglepően különbözik a jelenlegi amerikai–brit közbeszédtől. Véleménye szerint Franciaország egy része barbárságba süllyed; az iszlamizmus az ellenség, érlelődik egy polgárháború. Teljes támogatásáról biztosítja a rendőrséget. Macronnak dolgozik, nem Trumpnak.”

Hát akkor legyen. Ha túl kell esni rajta, akkor essünk túl. Máskülönben tényleg a ruandai szobra fog állni a nantes-i székesegyház helyén.

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, akkor kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.