Birgit Fischert már nem hanyagolják

Az igazság végül mindig győz. A német sport legsikeresebb olimpiai képviselője végre megkapta azt az elismerést, amelyet már régen megérdemelt volna. A sydneyi olimpia után az érmet szerzett német versenyzők a főszponzorok meghívására egy hetet nyaralhattak a törökországi Camyuvában, ahol a 38 esztendős kajakozónak, Birgit Fischernek ítélték oda az év legjobbja címet.Birgit Fischer, a hétszeres olimpiai aranyérmes neve megmagyarázhatatlanul és sorozatosan feledésbe merült, amikor az év sportolójának megválasztására került sor – a volt NDK-ban éppen úgy, mint az egyesített Németországban.– Ez pályafutásom eddigi legértékesebb díja. Már csak azért is, mert a sportolók véleménye alapján kerültem az első helyre – hangoztatta a kétszeres családanya, aki a Sydneyhez közeli Penrith-tavon két aranyéremmel tett pontot huszonegy esztendős pályafutása végére. „Lelépek a színpadról. Végérvényesen. Ez volt az utolsó versenyem. Szervusztok!” – mondta Fischer a kajak kettesek eredményhirdetése után, és magához ölelte gyerekeit, Olét és Ullát, akik első alkalommal élték át a helyszínen a híres mama diadalát.A német küldöttség vezetői már az ötkarikás küzdelmek nyitányán kifejezték nagyrabecsülésüket: a huszonhétszeres világbajnok Birgit Fischer vitte a delegáció zászlaját a megnyitóünnepségen. A „vizek szerelmese” nehezen jutott ki Sydneybe, lábtörés és súlyos lázas megbetegedés hátráltatta a felkészülését. Végül mindenekelőtt híres akaraterejének köszönhette, hogy az olimpián búcsúzhatott.Birgit Fischer nemcsak önmagával, hanem társaival szemben is magasra helyezte a mércét, nem riadva vissza a dorgáló, kemény szavaktól: „Miközben én az edzésre összpontosítok, azt hallom magam mögött, hogy a lányok a fodrászról társalognak. Ez nem profi beállítottság. Kénytelen vagyok rájuk szólni: vagy lapátolunk, vagy ti dumáltok, én meg kiszállok a hajóból.” A fotósokkal szemben sem volt engedékenyebb, akik arra igyekeztek rábírni, hogy a lencsék előtt csókolja meg aranyérmét. „Buta dolog ez, az érem nem férfi” – vetette oda.A keletnémet néphadsereg volt őrnagya az egyesítés után sem tett le politikai ambícióiról, de itt nem kísérte siker: a szabad demokraták (FDP) képviselőjeként szeretett volna bekerülni az Európai Parlamentbe, a választók azonban nem őt támogatták. Berlin sportszövetsége abban bízik, hogy sikerül megnyerni Fischert a kajakozásnak: „Mint példakép, éppen olyan fontos lenne, mint nagy tapasztalatokkal rendelkező edzőként” – hangoztatta az elnök, Peter Hanisch. Az ünnepelt sportoló azonban nem tart igényt vezető pozícióra: „Azért, mert sikeres versenyző voltam, még nem biztos, hogy jó edző is leszek. Majd meglátjuk. Ha pedig nem, akkor más foglalkozást választok” – mondta Fischer. A sportolónő azon is elgondolkodott, hogyan vegyen búcsút azoktól a társaktól, akik huszonegy esztendős pályafutása során vele együtt gyűjtögették a győzelmeket: „A világbajnokságokon és az olimpiákon összesen tizenkilenc társam oldalán és segítségével versenyeztem és szereztem érmet. Mindegyiket meghívom, és óriási ünnepséget csapunk” – nyilatkozott terveiről Fischer, s nem beszélt a levegőbe: a hét végén valóban megrendezte a beígért mulatságot.Az évtizedes elhanyagoltság után egyébként most már nincs hiány az elismerésekben: az ARD televízió nézői őt tartották 2000 legjobb német női versenyzőjének, s a német sportújságírók hagyományos választása december 17-én Baden-Badenben aligha fog ettől eltérő eredményt hozni.