- Atlétika -
Egyetért azzal, hogy az új évezred elején a sportok királynőjének vonzereje csökkent, elvégre az edmontoni felnőtt világbajnokság iránt mérsékelt volt az érdeklődés, s kevés világcsúcs született idén?
– Ezzel az értékeléssel már csak azért sem érthetek egyet, mert az atlétika nagyon eredményes évet zárt. A sportág fejlődése során már olyan magas szintre jutott, hogy egyre nehezebb világcsúcsot javítani, ennek ellenére tizenegy rekord dőlt meg ebben az évben. A vonzerő nem csökkent, sőt az atlétika az egész világon egyre népszerűbb, egyre több országban eredményes, ezt bizonyítja, hogy a felnőtt világbajnokságon negyvenkét ország versenyzői szereztek érmet.
– Ezek szerint mindennel meg van elégedve, és az új évezredben sincs szükség a változtatásra?
– Erről szó sincs. A szövetség vezetése már kidolgozta azt a tervet, amelyben szerepel például a versenyrendszer korszerűsítése is. Két év múlva bevezetjük az úgynevezett piramis versenyrendszert, amelyben a nemzetközi viadalok egymásra épülnek. A tervek szerint évente 35 Grand Prix-verseny lesz, műsorukon minden versenyszám szerepel majd, ezért a döntőt két nap alatt rendezik meg, elképzelésünk szerint három évig Monte-Carlóban. Az atlétika fejlesztésére egyre több pénzt fordítunk, az idén hétmillió dollár jutott rá, jövőre már kilencmilliót költhetünk. Világszerte létesítünk edzőközpontokat, az egyik ilyen bázis Szombathelyen van. Szorgalmazzuk, hogy minden országban vezessék be a kötelező testnevelést, amelynek az alapja az atlétikai képzés.
– Idén ifjúsági világbajnokságot rendeztek Debrecenben. Milyen volt a verseny nemzetközi visszhangja?
– Hat világbajnokságra került sor 2001-ben atlétikában, mindegyikről részletes – a szállítástól kezdve az étkezésig minden körülményt figyelembe vevő – értékelés készült. A semleges szakemberek öt világbajnoksággal kapcsolatban hiányosságokat is megállapítottak, értékelésük szerint egyedül a debreceni vébé kapott hibátlan minősítést.
– Elkerülhetetlen, hogy ne beszéljünk a sportág egyik legnagyobb gondjáról, a doppingról. Az esztendő során sok atléta megbukott, köztük egy magyar versenyző is.
– Az atléták doppingeseteinek száma megtévesztő, mert csak a nemzetközi szövetség 3500 vizsgálatot végeztet el évente, s a kontrollok kevesebb mint két százaléka hozott pozitív eredményt. Tehát, ha csak néhány száz ellenőrzés lenne, mint a legtöbb sportágban, akkor alig akadna nálunk doppingügy. Mi viszont nagyon komolyan vesz-szük a tiltott szerek elleni harcot. Nincs még egy olyan sportág, amelyben a világversenyeken helyezést elérő sportolók csak úgy kaphatják meg a pénzdíjukat, ha a viadal előtti tizenkét hónapban legalább két doppingellenőrzésen részt vettek. Erre a pénzre az idén 450 atléta szerzett jogot, de az említett hiányosság miatt harmincöten nem kaphatták meg a jutalmukat. Ennek hatására a nemzeti szövetségek és az atléták egyre inkább maguk szorgalmazzák az ellenőrzéseket.
Nő a támogatás. Héder Barna, a szervezőbizottság és a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke kérdésünkre elmondta, a 2004-es világbajnokság sikerének egyik feltétele, hogy azon a magyar atléták eredményesen szerepeljenek. Ezért a szövetség az elkövetkező két évben kiemelten menedzseli a legjobb, legtehetségesebb atlétáinkat. Az első lépés már megtörtént, az elnökség úgy határozott, hogy jövőre hat versenyző felkészülését segíti személyenként 2,7 millió forinttal, míg további hat atléta kétmillió forintos támogatást kap. Összehasonlításul: az idén egyetlen versenyző felkészülését támogatták – 1,4 millió forinttal.
gyerek
Elképesztő eredményeket hozott a digitális böjt, a kutatók sem számítottak erre
