Elképesztő eredményeket hozott a digitális böjt, a kutatók sem számítottak erre

Tíz százalékkal javultak a gyerekek kognitív funkciói, de jelentős mértékben nőtt az érzelmi intelligencia és az empátia is, míg a depresszió, a szorongás mértéke csökkent. A március 5-től április 7-ig tartó kihíváson összesen 117 diák vállalkozott rá, hogy öt héten keresztül csökkentse az okoseszközök használatát.

A vizsgálati idő során a fiataloknak folyamatosan el kellett küldeniük a képernyőidejüket, amelyet nagyon komolyan vettek, volt, akitől egy hét alatt harminc képernyőfotót kaptak a kutatók. Hal Melinda ugyanakkor megjegyezte, a böjtölés sikerességét igencsak nehezítette, hogy a detox a Hunyadi tévésorozat premierjének idejére esett.

Újra megtanulni élni, megélni

– Az első hét nehéz volt, szinte elvonási tünetekkel küzdöttem, hiányoztak a megszokott képernyők. De valami megváltozott a második héten: könnyebben keltem, nyugodtabb lettem, több lett bennem az öröm, még a suli is jobban ment – vallott Áron a digitális böjttel kapcsolatos élményeiről. A tinédzser fiú azt is megosztotta, miután a telefonja háttérbe szorult, újra felfedezte maga körül a világot. – Elkezdtem visszatérni azokhoz a dolgokhoz, amelyek feltöltenek, fára másztam, kutyát sétáltattam, észrevettem a madarakat, a napfényt és a levegőt. Mintha újra megtanultam volna élni, megélni – fogalmazott.

Egy másik diák, Veronika pedig arról beszélt, hogy ennek a korosztálynak sokkal nehezebb elszakadni a digitális világtól és jó kapcsolatokat kialakítani.

– Nem leszek álszent, én sem teljesen tartottam a digitális detoxot, de az osztályomból vannak, akik megvannak azzal, hogy naponta nyolc–kilenc órát is képernyőznek. Szerintem ez nincs rendben, minél több ilyen, digitálisböjt-ösztönző programra lenne szükség – vélte a fiatal lány.

De nem csak a kognitív funkciók terén volt látványos a változás a böjt idejének végére, a tinédzserek „érzelmi területei” is kedvező irányba változtak.

– A bemeneti mérés eredményeiből világosan látszott, hogy messze a hazai standard alatt teljesítettek: a böjtölő fiataljainkra jellemző volt a ridegség, az érzéketlenség, az alacsony empátia, de az érzelmi tudatosság területén is elmaradás volt tapasztalható. A depresszió, a stressz és a szorongás pedig állandó társként jelent meg sokaknál, súlyos állapotok rajzolódtak ki. A kimeneti mérések során viszont az okoseszeszközök háttérbe szorításával szignifikáns csökkenést értek el a diákok a depresszió, a szorongás, a ridegség és az érzéketlenség terén, míg az érzelmi tudatosság, az empátia nőtt – ismertette a kutató.

– Szerettünk volna megmutatni a családoknak és egyben a fiataloknak, hogy a túlzott digitális tér, az okoseszközök túlhasználata milyen károkat okoz a fiatalok testi, lelki és mentális egészségében is. De szerettük volna megmutatni azt is, hogy csupán elhatározás kérdése, hogy ezen javítsunk. Az egyéni elhatározás mellett azonban szükséges a közösség ereje is – mutatott rá Hal Melinda, aki szerint ezek az eredmények nem csupán reménykeltők, hanem valódi bizonyítékként szolgálnak arra, hogy a kellő tudatossággal, elszántsággal és támogató környezet által, mindössze egy hónap alatt az érzelmileg lemaradt gyerekek fel tudnak zárkózni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)