Több mint félmilliárdos veszteség

A Magyar Labdarúgóliga teljesítménye sem hibátlan – így foglalható össze a legrövidebben Muszbek Mihály ligaigazgató féléves értékelése a szervezet munkájáról. Azt viszont mi tesszük hozzá, hogy a legkevésbé a liga hibáztatható a klubok által kilenc hónap alatt felhalmozott 638 millió forintos veszteség, illetve a stadionok csökkenő nézőszáma miatt.

- Labdarúgás -

A stadionrekonstrukciós program részeként elkészült első létesítményben, az újpesti stadionban hozta nyilvánosságra éves számvetését a Magyar Labdarúgóliga (MLL), amelynek igazgatója, Muszbek Mihály elmondta: az MLL céljai továbbra is változatlanok, azaz elsődleges feladata a klubok pénzügyi erősítése; a csapatokat működtető társaságok privatizációjának gyorsítása, illetve a „szakmai jövőképet megalapozó programok” elindítása. A direktor szerint az MLL csak részben végezte jól a munkáját, hiszen még jelentős az önkormányzati vagy egyesületi tulajdonosok aránya. Muszbek Mihály adatai szerint 2001 első kilenc hónapjában az NB I-es klubok vesztesége 638 millió forint volt, ami nem végleges, csak jellemző állapot, hiszen néhány jogdíj kifizetése az év végén esedékes. A liga ugyanakkor jelentős szerepet játszik a társaságok gazdálkodásának stabilitásában, hiszen körülbelül 1,8 milliárd forintos bevételre tett szert központi értékesítés révén – például tv-jogdíjak – az NB I. Ez az összeg a csapatok költségvetésének csak egyharmadát fedezi.
A ligaigazgató negatívumként említette még a kiírás körüli vitát és a stadionrekonstrukciós porgram állását. Előbbiről elismerte: jelenleg egyik résztvevőnek sincs gondja, de a rájátszás során valószínűleg akad majd csapat, amely hátrányba kerül. Az MLL a következő hároméves periódusban 12 csapatos első, és kétszer 12 csapatos másodosztályú bajnokságot tervez, a résztvevők a rájátszással 34–38 mérkőzést játszanának. A létesítmény-korszerűsítési programról Muszbek elismerte: a munkálatok „csúszásban vannak”, ám megjegyezte, a közbeszerzési eljárások egy ekkora horderejű tervnek nem kedveznek. Ugyanakkor lassítja a végrehajtást az is, hogy esetenként kartellek alakulnak az árak felverésére, így Muszbek szerint nem téves számításokról, sokkal inkább sajátos piaci reakciókról van szó… A ligaigazgató reméli, hogy nyárig mind a 38 stadionban elkezdődik a munka (eddig 26-ban dolgoznak).
A szurkolók ugyanakkor egyre kevesebben látogatják a bajnoki mérkőzéseket, az átlagos nézőszám már nem éri el a négyezret (3812), ami azt jelenti, hogy hét klubnál is kevesebben váltanak bérletet vagy vesznek jegyet, mint a 2000–2001-es bajnokságban. Tavalyhoz képest csupán Zalaegerszegen, Debrecenben, Szombathelyen és Székesfehérváron kíváncsiak többen a futballra, ám a liga szerinti gazdaságos működést jelentő hatezres átlagra csak a ZTE és az FTC képes.
*
A 2008-as magyarországi labdarúgó Európa-bajnokság pályázatát előkészítő bizottság hétfői ülésén kijelölte a lehetséges helyszíneket. Összesen tíz város – Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Kaposvár, Zalaegerszeg, Kecskemét és Pécs – 11 stadionja (a fővárosból két létesítmény) közül választják ki várhatóan januárban a nyolc helyszínt.