A siker sem garancia a békére

A magyar lovassport „becsületét” tavaly is megmentette a fogathajtó szakág, amelynek legjobbjai páratlan bravúrt hajtottak végre a Riesenbeckben rendezett kettesfogat-hajtó világbajnokságon. Mert arra még nem volt példa a sportág történetében, hogy külföl-dön rendezett világversenyen legjobbjaink megszállták a dobogót, egyéniben Lázár Vilmos első, Nyúl Zoltán harmadik, Lázár Zoltán ötödik lett, csapatunk pedig aranyérmes.

Az eredményes esztendő főszereplője Lázár Vilmos volt, aki a kettesfogat-hajtók mezőnyében az első versenyző, akinek sikerült megvédeni egyéniben a világbajnoki címét. Az idősebb Lázár tizenkét éve hajt a kettesfogat-hajtók élmezőnyében, ezért joggal merült fel a kérdés, miért nem vált a szakág királykategóriájára, a négyesfogathajtásra. Ez a sportág érdekét is szolgálná, mert 2004-ben hazánkban, Kaposváron rendezik meg a négyesek világbajnokságát. Ebben a versenyszámban hajtóink már elveszítették a világelsőségüket, a hazai mezőnyből jelenleg csak a világbajnoki ezüstérmes Bozsik József tartozik a nemzetközi élvonalba.
– Nagyon vonzó cél lenne hazai közönség előtt a négyesfogat-hajtók között versenyezni – magyarázta Lázár Vilmos –, de a váltásnak több feltétele van. Egy nemzetközi szintű négyes fogathoz ugyanis nem csupán négy ló kell, hanem legalább hetet-nyolcat kell munkában tartani. Ezt pedig már nem lehet amatőrként, munka mellett megoldani. A világ legjobbjai profik, akik mögött tehetős szponzorok állnak, így az ő feladatuk csak a lovak felkészítése. Nálunk más a helyzet, nekem és testvéremnek, Zoltánnak a családi vállalkozásunkkal kell előteremteni azt a pénzt, amelyet a fogathajtásra költhetünk. Ezért csak nézőként leszünk jelen a kaposvári világbajnokságon.
A tavalyi sikeres év ellenére továbbra sincs béke a fogathajtók táborában, az elmúlt évi választáskor a vezetésből kiszorult csoport, ahol tudja, támadja az új szakbizottságot. A napokban például a Petőfi Népe című újságban „Borul-e a bili a szakági gyűlésen?” – címmel vádaskodó cikk jelent meg a sportág jelenlegi vezetéséről. Mivel az írás hangneme méltatlan a magyar fogathajtás színvonalához, ezért nem foglalkozunk vele. Arra viszont kíváncsiak voltunk, hogy az ötszörös világbajnok Lázár Vilmos belülről hogyan látja: az eredmények ellenére, miért nincs béke a fogathajtók táborában?
– Sajnos, ez nem új jelenség, így van ez már évek óta – válaszolta a világbajnok. – Őszinte leszek, addig nem érdekel a belháború, amíg nem megy a szakmai munka rovására. Szerencsére, az új vezetés és Fintha Gábor szövetségi kapitány tavaly biztosította a nyugodt felkészülést, és ez a világbajnoki eredményeinken is meglátszott. Ha a februári gyűlésen például ismét új szakvezetést választanának, fogadni mernék, hogy azt kezdenék el fúrni. Ezért aztán mi csak a magunk dolgával foglalkozunk, azzal, hogy megőrizzük helyünket a világ élmezőnyében.
A hírek szerint a szekértáborok ismét harcra készülődnek, pedig ha mindenki egy irányba húzná a szakág szekerét, akkor a négyesfogat-hajtók is felzárkózhatnának a kettesek mellé a nemzetközi élmezőnyben.