Kemények a feltételek

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) pénteken konferenciát rendezett a 2005. évi szabadtéri világbajnokság rendezésére pályázó városok képviselői számára Monte-Carlóban, ahol a küldöttek átvették a pályázati kiírást. A Deutsch Tamás vezette magyar delegáció megismerkedett a rendezés szigorú követelményeivel.

-tTLÉTIKA-
A szakemberek szerint a nyári olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után a sportvilág harmadik legnépszerűbb és legrangosabb eseménye a szabadtéri atlétikai világbajnokság, amelyet 1983 óta rendeznek meg. A 2005. évi vb rendezési jogát London nyerte el, de a világváros megfelelő létesítmény híján kénytelen volt visszalépni. Képzelhető, mekkora belpolitikai vihart kavarna egy hasonló lemondás hazánkban…
A nemzetközi szövetség kénytelen volt új pályázatot kiírni, amelyre előzetesen nyolc város jelentkezett: Budapest, Brüsszel, Helsinki, Róma, Moszkva, Berlin, München és Stuttgart. Közülük csak hat pályázhat, mert a Német Atlétikai Szövetség február 15-én dönt arról, hogy a három város közül melyik kandidálását támogatja. Budapest rendezési szándékának erősségét bizonyítja, hogy a magyar delegációt Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter vezette, a küldöttség tagja volt Szalay Péter, a MASZ alelnöke és Makszin Áron főtitkár.
Mind a nyolc város delegációja megjelent a konferencián, amelyet Lamine Diack, az IAAF elnöke és Gyulai István főtitkár vezetett. A küldöttek tizenhét témakörben hallgattak meg ismertetőt a rendezés feltételeiről. Előadást tartott a marketingjogokat értékesítő japán Dentsu cég és európai partnere, az AMS. Szalay Péter elmondta, hogy a nemzetközi szövetség ugyan anyagilag nem támogatja a rendezést, de biztosítja a pénzdíjat, amely nem csekély összeg, jelenleg versenyszámonként 88 ezer dollár. A házigazda városnak a helyszínre kell utaztatnia, és vendégül kell látnia körülbelül ezer atlétát. Emellett a delegátusok szállítása és vendégül látása is a rendezők feladata. Az alelnök szerint jó benyomást tett a sportág vezérkarára, hogy Budapest volt az egyetlen a nyolc jelentkező közül, amely miniszteri szinten képviseltette magát Monte-Carlóban.
Budapest rendkívül erős mezőnyben indul harcba a rendezésért, ezért nehéz az esélyeinkről beszélni. A magyar főváros mellett szól, hogy a hazai rendezők és szervezők a világ élvonalába tartoznak, az eddigi hazai világ- és kontinensbajnokságokon magas színvonalon, szinte hibátlanul dolgoztak. Az elmúlt évben a debreceni ifjúsági világbajnokság volt az egyetlen atlétikai világverseny, amely a nemzetközi szövetség bizottságától kifogástalan minősítést kapott. Budapest esélyét ugyanakkor csökkenti, hogy 2004-ben az új sportcsarnokban fedett pályás világbajnokságot rendezhet. Magyarország atlétikában nem akkora hatalom, hogy két éven belül kétszer vendégül láthassa a világ legjobbjait. Gyulai István, a nemzetközi szövetség főtitkárának szíve ugyan hazahúz, de elismeri: a németek a legesélyesebbek, akik korábban csak adminisztratív okok miatt maradtak le London mögött. Róma ugyan 1986-ban már rendezett világbajnokságot, az olasz főváros mégis komoly vetélytárs lehet, mert az IAAF vezetőinek törekvése – tanulva az idei edmontoni vb mérsékelt érdeklődéséből –, hogy olyan városban rendezzenek világversenyt, ahol nagyon népszerű az atlétika, biztos a telt ház a viadalon. Szerencsére a döntést nem előzi meg hosszú várakozás, a pályázatokat február 28-ig kell benyújtani, s már a nemzetközi szövetség április 14-i, nairobi ülésén kiderül: a hat város közül melyik a befutó.