A bronzérem üzenete

Salánki Miklós
2002. 04. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tanácsának vasárnapi döntése nem cáfolta azt az optimista magyar várakozást, amely szerint Budapest is esélyes a 2005-ös szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezésére.
A Nairobiban tartott ülésen ugyanis a rendkívül erős mezőnyben a magyar főváros a szavazáskor az utolsó, ötödik fordulóig versenyben volt. Az olimpiai helyszínek kijelöléséhez hasonló rendszerű szavazáson mindig a legkevesebb voksot kapott pályázó esett ki. Némi meglepetésre először a győzelemben reménykedő Moszkva búcsúzott, pedig az orosz főváros üzleti szempontból sem lett volna rossz befektetés, ráadásul a legerősebb versenyzői háttérrel rendelkezik, mert Oroszország atlétikája mennyiségileg és minőségileg is dobogós a világon. A következő fordulóban a kitűnő tárgyi feltételekkel pályázó Róma, majd a harmadikban Brüsszel esett ki, így Budapest Berlinnel és Helsinkivel versenyezhetett a végső győzelemért.
A döntő fordulóban a nagy esélyes Berlin hét szavazatot kapott, míg a két kis ország fővárosának párharcát Helsinki 15-5-re nyerte Budapesttel szemben. Ez azt bizonyította, hogy a szövetség vezérkara elsősorban a szakmai szempontokat vette figyelembe, mert Budapest és Helsinki az elmúlt évtizedekben több sikeres atlétikai világversenyt rendezett.
Mi dönthetett a finn főváros javára?
Még a külföldi szakemberek szerint is a magyar pályázat volt az egyik legerősebb, a hazai rendezői gárda pedig garanciát jelenthetett a hibátlan lebonyolításra. Mindezek ellenére azért győzhetett Helsinki – ahol 1983-ban az első szabadtéri vb-t rendezték –, mert 2004-re Budapest már megkapta a fedett pályás atlétikai világbajnokságot. Mindez nem utólagos okoskodás, hiszen ezt már a bécsi sajtótájékoztatón is felvetettük, miután Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter személyesen adta át a pályázatot Lamine Diacknak, a nemzetközi szövetség elnökének. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy egy városban másfél éven belül kétszer is vetélkedjenek a világ legjobb atlétái. Ezt az összefüggést, problémát teljesen váratlanul Diack elnök úr csak közvetlenül a döntés előtt Nairobiban tette szóvá, mert ha ezt korábban közli, akkor valószínűleg a Magyar Atlétikai Szövetség vezetői bele sem vágnak a pályázatba.
Budapest harmadik helyezése ellenére a jelentkezés nem volt felesleges, mert ahogy Stumpf István kacelláraiaminiszter nyilatkozta: „A mostani pályázat is megmutatta, hogy jó eséllyel kandidálhatunk a 2012-es nyári olimpiára.”
A Nairobiban történt szavazás ugyanis azt is jelezte, hogy a pénzéhes sportvilágban a kis országok helyzete nem reménytelen, hiszen a 7 milliós London helyett 2005-ben a 400 ezer lakosú Helsinki láthatja vendégül a világ legjobb atlétáit. A finn pályázók többek között azt ígérték, hogy telt ház lesz a versenyek alatt a Nurmi-stadionban, s mivel Finnországban a sport, és ezen belül az atlétika rendkívül népszerű, így nem kételkedhetünk abban, hogy 22 év után ismét nagyon sikeres világbajnokságot rendeznek Helsinkiben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.