A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tanácsának vasárnapi döntése nem cáfolta azt az optimista magyar várakozást, amely szerint Budapest is esélyes a 2005-ös szabadtéri atlétikai világbajnokság rendezésére.
A Nairobiban tartott ülésen ugyanis a rendkívül erős mezőnyben a magyar főváros a szavazáskor az utolsó, ötödik fordulóig versenyben volt. Az olimpiai helyszínek kijelöléséhez hasonló rendszerű szavazáson mindig a legkevesebb voksot kapott pályázó esett ki. Némi meglepetésre először a győzelemben reménykedő Moszkva búcsúzott, pedig az orosz főváros üzleti szempontból sem lett volna rossz befektetés, ráadásul a legerősebb versenyzői háttérrel rendelkezik, mert Oroszország atlétikája mennyiségileg és minőségileg is dobogós a világon. A következő fordulóban a kitűnő tárgyi feltételekkel pályázó Róma, majd a harmadikban Brüsszel esett ki, így Budapest Berlinnel és Helsinkivel versenyezhetett a végső győzelemért.
A döntő fordulóban a nagy esélyes Berlin hét szavazatot kapott, míg a két kis ország fővárosának párharcát Helsinki 15-5-re nyerte Budapesttel szemben. Ez azt bizonyította, hogy a szövetség vezérkara elsősorban a szakmai szempontokat vette figyelembe, mert Budapest és Helsinki az elmúlt évtizedekben több sikeres atlétikai világversenyt rendezett.
Mi dönthetett a finn főváros javára?
Még a külföldi szakemberek szerint is a magyar pályázat volt az egyik legerősebb, a hazai rendezői gárda pedig garanciát jelenthetett a hibátlan lebonyolításra. Mindezek ellenére azért győzhetett Helsinki – ahol 1983-ban az első szabadtéri vb-t rendezték –, mert 2004-re Budapest már megkapta a fedett pályás atlétikai világbajnokságot. Mindez nem utólagos okoskodás, hiszen ezt már a bécsi sajtótájékoztatón is felvetettük, miután Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter személyesen adta át a pályázatot Lamine Diacknak, a nemzetközi szövetség elnökének. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy egy városban másfél éven belül kétszer is vetélkedjenek a világ legjobb atlétái. Ezt az összefüggést, problémát teljesen váratlanul Diack elnök úr csak közvetlenül a döntés előtt Nairobiban tette szóvá, mert ha ezt korábban közli, akkor valószínűleg a Magyar Atlétikai Szövetség vezetői bele sem vágnak a pályázatba.
Budapest harmadik helyezése ellenére a jelentkezés nem volt felesleges, mert ahogy Stumpf István kacelláraiaminiszter nyilatkozta: „A mostani pályázat is megmutatta, hogy jó eséllyel kandidálhatunk a 2012-es nyári olimpiára.”
A Nairobiban történt szavazás ugyanis azt is jelezte, hogy a pénzéhes sportvilágban a kis országok helyzete nem reménytelen, hiszen a 7 milliós London helyett 2005-ben a 400 ezer lakosú Helsinki láthatja vendégül a világ legjobb atlétáit. A finn pályázók többek között azt ígérték, hogy telt ház lesz a versenyek alatt a Nurmi-stadionban, s mivel Finnországban a sport, és ezen belül az atlétika rendkívül népszerű, így nem kételkedhetünk abban, hogy 22 év után ismét nagyon sikeres világbajnokságot rendeznek Helsinkiben.
PM Orban: The Moment of Truth Comes Tomorrow
