A futás papnője nem adta fel

A tájfutó-világbajnoknő Monspart Sarolta és sikeres utódja, a kétszeres vb-győztes Oláh Katalin kézlenyomata is felkerül ma délelőtt a sportcsillagok falára. Tegyük azonnal hozzá, teljesen megérdemelten, hiszen a hazánkban másodosztályúként kezelt sportágban harcolták ki a világelsőséget.

Salánki Miklós
2002. 04. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

- Tájfutás -

A sporttörténészek szerint a tájfutás az egyik legrégibb sportág, mert már az ősember is „űzte”, amikor üldözői elől futva menekült az erdőben a védelmet nyújtó barlangjához. Az első versenyt a XIX. század végén rendezték Skandináviában, hazánkban 1925-ben mutatkozott be a tájfutás, de országosan ismert csak 1972-ben lett, amikor Monspart Sarolta világbajnokságot nyert. A tájfutás hazai elismertségét azonban gátolta, hogy nem olimpiai sportág.
– Minden elfogultság nélkül állítom, hogy a tájfutás az egyik legegészségesebb sportág, mert az embereket kiviszi a természetbe – magyarázta Monspart Sarolta. – Több országban, például Japánban, Skóciában, Izraelben az iskolai testnevelés része, mert fejleszti a gyerekek problémamegoldó képességét, s a felmérések szerint a tájfutást űző diákokat kevesebb baleset éri. Hogy miért nem lett olimpiai sportág? Mert a televízió számára kevésbé közvetíthető. Tehát, ami nagy előnye, hogy a versenyek nem egy betonteknőben vagy egy zárt csarnokban zajlanak, az egyben hátránya is. Világbajnokként is mindig éreztem, hogy csak másodosztályú vagyok az élsportolók között, s ez is közrejátszott abban, hogy más sportágakban is versenyeztem.
Harminc évvel ezelőtt, november elején a csepeli maratoniról tudósítottam, és nem akartam hinni a szememnek, amikor a célban a férfiak között felfedeztem egy nőt, Monspart Saroltát, aki a magyar hölgyek között elsőként futotta le a 42 kilométeres távot. Ráadásul úgy, hogy az első európai versenyzőnő volt, aki három órán belüli idővel ért célba. Az 1976-ban elért 2:48.22 órás országos rekordját csak 1982-ben javították meg, és 1978-ban az Atlantában rendezett nem hivatalos maratoni világbajnokságon ezüstérmet nyert.
– Önként vállalt büntetésként futottam le először a maratoni távot. Edzőm, Garay Sándor nem támogatta az ötletemet, mert én tíz kilométerre edzettem, nem negyvenkettőre. De azért bízott bennem, mert meglepetésre a célban várt rám. Erkölcsi sikert jelentett számomra, hogy az atléták között is eredményes voltam.
Kevesen tudják Monspart Saroltáról, hogy egy másik olimpiai sportágat, a sífutást is eredményesen űzte. A Vasas versenyzőjeként 1973 és 77 között hat egyéni országos bajnokságot nyert.
– A világbajnoki győzelmem után az első profi magyar tájfutó lettem, így csak a sporttal kellett foglalkoznom. Ősztől tavaszig nem rendeznek tájfutóversenyeket, ezért a téli hónapokban sílécet csatoltam. Délelőtt futottam, délután pedig fent a Normafánál sílécen tettem ugyanezt. A síelés megtörte a hosszú alapozás monotonságát, és jól segítette a felkészülésemet.
Monspart Sarolta győzött erdőben, aszfalton és havon is, a hetvenes években az egyik legnépszerűbb magyar sportolónő volt, akinek példamutató pályafutását „elgáncsolta” egy apró rovar: kullancscsípés miatt súlyos beteg lett, s jobb lába részlegesen megbénult. De nem adta fel, hanem hosszú távú versenyt kezdett betegségével, s minden korábbi sikerénél többet érő győzelmét mi sem bizonyítja jobban, hogy rendszeres résztvevője a futóversenyeknek. Tenni akarása, szerepvállalása a magyar sportért lenyűgöző, hiszen az Egészséges Nemzetért népegészségügyi program egyik vezetője, a Wesselényi sportközalapítvány elnöke, az Avon női futás magyarországi programigazgatója, rendszeresen publikál a futásról szakcikkeket, s hetente kétszer edzést is tart.
– Amikor betegségem után először indultam versenyen, nagyon zavart, hogy én, aki mindig győzelemre törtem, ezúttal sántikálva, a mezőny végén futok. Fontos volt az is, hogy le tudtam győzni a hiúságomat, de ennél még fontosabb, hogy bicegő futásommal példát mutattam. Az ország sok városába járok előadást tartani a mozgásban gazdag egészséges életmódról. Ezért a legnagyobb elismerés, amikor egy-egy versenyen fiatal lányok rám köszönnek, hogy szia, Saci. S elmondják, hogy ők is ott voltak az előadásomon, és kedvet kaptak a futásra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.