Milyen esztendő jön a Kemény-évek után?

Kötelesek vagyunk a tavalyinál lényegesen jobban szerepelni, de a legfontosabb célt, az athéni olimpiát nem szabad szem elől téveszteni – vallja Kemény Dénes szövetségi kapitány a férfi pólóválogatott jövőjéről. Éppen ezért Kemény nem figyelmeztetésnek, hanem ösztönzésnek szánta, amikor a közelmúltban néhány tartósan gyengébb formát mutató, itthon játszó olimpiai bajnokot nem hívott meg a válogatott keretedzésére.

-VÍZILABDA-
Nemrégiben könyv jelent meg a pólókapitányról, Kemény évek címmel. 2002 decemberében vajon mit mondanak majd: ez végre megint egy Kemény-év volt, vagy azt, hű, de kemény esztendő volt ez is? – kérdeztük Kemény Dénest.
– Remélem, az idei év újra sok örömet hoz majd, mert a 2001-es esztendő valóban kemény, sőt izzadtságszagú volt. A sydneyi olimpiával záruló időszakban elkényeztettük a híveinket, tavaly pedig kicsit visszaéltünk a megszerzett bizalommal.
– Nagyon önkritikus.
– Azt a szeretetet, amelyet ez a csapat a közvéleménytől kapott, illett volna legalább egy aranyéremmel és egy bronzzal meghálálni.
– Ez azt jelenti, hogy ebben az idén nagy nyomás nehezedik önre, hiszen jól kell szerepelniük a belgrádi Világkupán.
– Kötelesek vagyunk a tavalyinál lényegesen jobbat, szebbet, többet produkálni, azt azonban már korábban is elmondtam, hogy a legfontosabb célt, az athéni olimpiát nem szabad szem elől tévesztenünk.
– Mégis azt hallani, hogy a dobogós helyezés a minimum a jugoszláv fővárosban.
– Örülök, hogy mások megfogalmazzák helyettünk a kötelességünket, de itt arról van szó, hogy amíg a többi csapat a sydneyi olimpia után azonnal elkezdhetett egy újabb, négy évig tartó építkezést, és a budapesti Európa-bajnokságra már átalakított együttessel érkezett, addig a hazai közvélemény a Margitszigeten nem csupán aranyérmet várt tőlünk – ez egyébként természetes –, hanem a tizenhárom olimpiai bajnokot akarta újra győzni látni. Ezért aztán most egyéves hátrányban vagyunk a riválisokhoz képest. Amikor az atlantai olimpia után megválasztott az elnökség, három és fél évig azon dolgozhattam, hogy kétezerre győztes válogatottat hozzak össze. Persze, szerencsém is volt, mert szuper juniorcsapatból, a hetvenöt-hetvennyolcas korosztályból is meríthettem, az a gárda előtte a világon minden címet megnyert. A Sydneyig vezető út állomásain, az Európa-bajnokságokon, a világbajnokságon és a Világkupán sikeresen szerepeltünk, de az olimpia volt a legfontosabb. Most, Athén előtt is így kell ennek lennie.
– Atlanta után generációváltás történt a válogatottban. A fiatalok között most is sok a tehetség, ám korábban arról esett sok szó, hogy a sydneyi aranyérmes csapat még négy évig a csúcson maradhat. Tervez-e vérfrissítést?
– Nem vagyok híres arról, hogy megfelelő indok nélkül, csak a fiatalítás miatt lecseréljek valakit a meglévő csapatból. Ha változtatok, annak komoly oka van, meg kell, hogy győzzenek a trónkövetelők. A meghatározó játékosok nagy része a legjobb korban van, nem könnyű őket kiszorítani. Persze, van jó néhány komoly tehetség, akik egyre jobbak, de jelenleg nem arról van szó, hogy már most csak minimális a tudásbeli különbség köztük és a már bizonyított klasszisok között, inkább arról, hogy ez a különbség két-három év alatt kiegyenlítődhet. Azt azonban tudja rólam mindenki, hogy – bár ez mindig komoly lelki próbatételt jelentett számomra – a cél érdekében korábban is vállaltam a legfájdalmasabb döntéseket is.
– Ezek szerint a Világkupa előtt nem várható sok változás a keretben.
– A Világliga-sorozat legkevesebb tizenkét mérkőzése lehetőséget teremt majd arra, hogy a jelen és jövő emberei közül minél többen szóhoz jussanak. Alapvetően tizennyolcas keretben gondolkodom, úgyhogy mindenkinek lehetősége lesz bizonyítani. Az augusztus huszadikán kezdődő Világkupára tizenhárom játékos utazik majd.
– Feltűnt, hogy az év első összetartásáról olimpiai bajnokok hiányoztak, azokat nem hívta meg, akiknek gyenge formájáról sok szó esett akkoriban. Figyelmeztetésnek szánta?
– Öt olimpiai bajnokot mellőztem az első közös gyakorláson, az okok között szerepelt fáradtság, huzamos formahanyatlás, és az is, hogy másokat is szerettem volna kipróbálni. Akiknek gyengébben ment, azokat nem figyelmeztető, inkább ösztönző céllal hagytam ki. Az utolsó órában voltak ugyanis, hiszen van egy pont, amelyen túl már nem formahanyatlásról, hanem tudásvesztésről van szó. Az előző év valóban kizsigerelte a játékosokat, de ez most már nem lehet magyarázat. Magához kell téríteni azt, aki hónapokon át keresi az újabb és újabb indokokat, hogy miért nem megy neki. Az rendben van, ha a szezon során vissza-visszaesik a forma, az a gond, ha a tartós rossz teljesítményt csak olykor-olykor színesíti egy-egy jobb produkció.
– Mikor kezdődik el a közös felkészülés?
– A Bajnokok Ligája négyes döntője idején, azaz május végén mindenki kap lehetőséget arra, hogy néhány napot pihenjen, utána azonban elkezdjük a munkát, Kásás, Steinmetz Barna, illetve a Honvéd válogatottjai kivételével, ők ugyanis játszanak a négyes döntőben.