Súlyos áldozat a női kardért

A vívásban nagyhatalomnak számító országok szakemberei, versenyzői megdöbbenve, keserűen vették tudomásul, hogy a 2004-es athéni olimpián a férfi kardban és a női tőrben nem rendeznek csapatversenyt. Ráadásul az egyéni viadalokon nemzetenként az eddigi három helyett csak két-két vívó indulhat. A Nemzetközi Vívószövetség hét végi döntése a magyar vívósportot különösen hátrányosan érinti, mert a férfi kardvívás a legeredményesebb szakágunk.

Salánki Miklós
2002. 04. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

-VÍVÁS-
Leegyszerűsítve a problémát: a nagy vitát kiváltó döntésről a nők tehetnek, mert évtizedekig csak a férfiak csatázhattak karddal a páston, a hölgyek csak tőrrel, majd a nyolcvanas évektől párbajtőrrel viaskodhattak. Valószínűleg a nemzetközi szövetség az első hibát akkor követte el, amikor egy évtizede engedélyezte a női kardvívást is, amely szakmailag teljesen alaptalanul a 2004-es olimpia műsorára felkerült. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a vívásban nem nőhet a résztvevő versenyzők létszáma a nyári játékon, ezért az antalyai rendkívüli kongresszuson a tagországok két hagyományos csapatversenyt áldoztak fel a női kardvívás műsorra kerülése miatt.
Ezt a határozatot azért nem lehet minősíteni, ugyanis a sportág vezetése nem a szakmai szempontokat vette figyelembe, hanem rendhagyó módon sorsolással döntötte el, hogy a tizenkét versenyszám közül melyik kettőben nem rendeznek csapatversenyt Athénban. Fortuna a férfi kardvívásnak nem kedvezett, amelyben 1908 óta küzdenek az együttesek olimpiai érmekért, a magyar válogatottak eddig 10 arany- , 3 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek. A női tőrcsapat 1960 óta szerepel az ötkarikás játékok műsorán, vívónőink 1964-ben aranyérmesek lettek, emellett 3 ezüst- és 3 bronzérmet is szereztek.
Az olimpiai bajnok vívó Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke nagyon diplomatikusan fogalmazott, amikor úgy nyilatkozott: „Miután ezt a nehezen minősíthető döntést nem egy ember, hanem egy testület hozta, a demokrácia szellemében kénytelenek vagyunk elfogadni. Nagyon sajnálatos, hogy két sikeres magyar versenyszámot töröltek az athéni olimpia műsorából. Muszáj alkalmazkodni a döntéshez, ezért meg kell próbálni a női kardvívásban a lehető legjobban felkészülni.”
Edzőink, versenyzőink joggal háborodtak fel azon példátlan módszeren, hogy a nemzetközi szövetség egy rendkívül fontos kérdést sorsolással döntött el. A vívás azonban nem véletlenül jutott idáig. A konzervatív sportág korszerűsítésére az elmúlt évtizedekben több kísérlet történt, de az egyik sem vált be, így a vívás a közönség és a televízió számára nem lett jobban eladható. Ez az egyik oka annak, hogy a NOB folyamatosan szűkíti a vívók létszámát. Hazánkban ugyan véteknek számít ilyet leírni, de ennek a sikeres magyar sportágnak a népszerűsége az elmúlt időszakban nem nőtt, mert a versenyeket igazából csak a hozzáértők tudják élvezni. Ez persze nem menti fel a nemzetközi szövetséget a rossz határozatok miatt, amelyeket betetőzött a mostani döntés, de a szakembereknek el kellene gondolkodni azon, hogy a huszonegyedik században csak egy látványosabb, érthetőbb vívásnak lehet biztos jövője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.