Változások várhatók a kiírásban

Két jelentős változtatást tervez az első és a másodosztályú bajnokság kiírásában a Magyar Labdarúgóliga (MLL). Az egyik a lebonyolítást érinti, e szerint a felsőház mezőnyében nem hat, hanem nyolc csapat szerepelne a rájátszásban. A második módosítás a légiósok számának korlátozását föloldaná, azaz a kezdő csapatokban akár tizenegy külföldi labdarúgó is helyet kaphat az NB I-ben. A másodosztályban legfeljebb öt légiós játszhatna egyidejűleg.

- Labdarúgás -

Mészöly Kálmán, az MLL szakmai igazgatója nemrégiben egy televíziós műsorban ismertette a lebonyolítás új változatát. A lényeg, hogy továbbra is 12 csapat szerepelne az NB I-ben, és kétszer 12 a másodosztályban. Az alapszakaszban kétszer játszanának egymás ellen a csapatok, azaz 22 forduló után következhet a rájátszás. Az új változat szerint az NB I felsőházában nem hat, hanem nyolc együttes mérkőzne meg egymással oda-vissza alapon, ami 14 fordulós rájátszást jelent, összesen tehát 36 játéknap döntene a bajnoki címről. A 9–12. helyezettek az NB I/B Keleti és Nyugati csoportjának első és második helyezettjével küzdenének az élvonalbeli tagságért.
A kiírásban módosulhat az idegenlégiósokra vonatkozó pont is: a 2002/2003-as idénytől kezdődően az NB I-ben létszámkorlátozás nélkül szerepeltethető nem magyar állampolgárságú labdarúgó, a másodosztályban pedig legfeljebb öt. Mint ismeretes, jelenleg öt légiós lehet egyszerre a pályán csapatonként.
Az MLL szakmai igazgatója elmondta, a liga és a labdarúgó-szövetség elnökségének döntése április végén várható, addig még néhány részletkérdést tisztázni kell – például: a légiósok számát érintő változás érvényes-e a Magyar Kupára is, vagy sem.
Mészöly egyébiránt több radikális javaslattal állt elő, elképzelése szerint az NB I/B-ben csak magyar játékost lehetett volna szerepeltetni, ám a hazai utánpótlást védő javaslatot első fokon leszavazták a klubok. „A elképzelés szerint a rájátszás előtt igazolhatnának légiósokat az NB I/B-s csapatok is, így nem kerülnének hátrányba. Már csak azért sem, mert az alapszakasz éppen a téli szünet, vagyis az átigazolási időszak előtt érne véget” – említi meg Mészöly Kálmán, aki további szigorításokat is bevezetne. ,,Ha rajtam múlna, a másodosztályú csapatoknak kötelezővé tenném három, 20 éven aluli labdarúgó szerepeltetését, illetve megengedném, hogy az NB I-esek tartalék együttesei az NB II-ben induljanak, mert a mostani rendszer nem szolgálja a fiatalok fejlődését. Sőt, ha netalántán megnyerik a bajnokságot, részt vehetnének akár a másodosztályú küzdelmekben, ahogyan Spanyolországban is. Merem remélni, hogy ezeket az ajánlásaimat elfogadják az érintettek” – tette hozzá a szakmai igazgató.
Bérczy Balázs, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének (HLSZ) elnöke, egykori válogatott labdarúgó szerint a légiósokra vonatkozó változás bevezetését nem lehet megakadályozni, mert ez a nemzetközi tendencia, így Magyarország európai uniós tagsága esetén a futballszövetség és a liga úgyis rákényszerülne. A szabálymódosítás tehát megelőzné a korát, és alkalmat adhat a kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére is. Bérczy ezek között elsőként említi az utánpótlás háttérbe szorulását. „A mostani légiósok sajnos nem annyival jobbak a magyaroknál, mint amennyivel többet keresnek. A HLSZ nem ellenzi a külföldiek szerepeltetését, de szeretné minél később feloldani a korlátozást. Nem a létszámot kellene növelni, hanem minőségi futballistákat igazolni” – vélekedik Bérczy.
A HLSZ helyzete egyébként igencsak ellentmondásos az ügyben, hiszen a szervezet nemcsak a magyar, hanem általában a magyarországi profikat képviseli, vagyis a külföldieket is. „A futballisták érdekeit tartjuk szem előtt, függetlenül az állampolgárságuktól” – erősíti meg a szervezet semlegességét Bérczy Balázs.