Európa a világgal csatázik a nyolc között

Tizenkilenc játéknap után kapott rövidke pihenőt a labda – meg a játékosok – a 17. labdarúgó-világbajokságon. Az elmúlt napokban kialakult a negyeddöntő mezőnye, kiderült, hogy mely csapatok reménykedhetnek az utolsó három felvonásban.

-LABDARÚGÁS-
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a világ egyik fele szomorú, a másik pedig féktelenül boldog, s hisz abban, hogy csak az övéi lehetnek azok, akik a magasba emelik majd a kupát június 30-án. A legjobb nyolc közé négy európai – Németország, Spanyolország, Anglia és Törökország –, két amerikai – az Egyesült Államok és Brazília, továbbá egy-egy afrikai és ázsiai – Szenegál és Dél-Korea – jutott. Az erőviszonyok megváltoztak a négy évvel ezelőtti franciaországi vb-hez képest. A legszembetűnőbb változást a kontinensünkön tapasztalhatjuk. Elsősorban nem a negyeddöntőbe jutott európai válogatottak számát illetően, hanem az összetételük miatt. Franciaországban hat európai csapat maradt állva az első két hét után, most pedig kettővel kevesebb. Ez el is fogadható, hiszen „idegenben” kell bizonyítaniuk, ami, ha nem is befolyásolja alapvetően az erőviszonyokat, de szerepet játszik abban. A leglényegesebb különbség az európai válogatottak szereplésében az, hogy egyedül Németország volt képes duplázni, vagyis most is el tudott jutni a negyeddöntőig. A többi kontinenscsapat közül Dánia, Franciaország, Horvátország, Olaszország már haza is utazott, kiesett, míg Hollandia legjobbjai el sem jutottak a vb-re. Amerika négy éve is két csapattal képviseltette magát a nyolc között. Így van ez most is, azzal a különbséggel, hogy az egyik „király”, a végső győzelemre is esélyes Argentína könnyes búcsút vett már a csoportmérkőzések után. Van másik! – mondhatják túl a nagy vízen, mert az Egyesült Államok válogatottja az esélytelenek közül lépett elő, ha nem is végső esélyessé, de meghatározó csapattá. Ázsia válogatottjai új színt jelentenek, tegyük hozzá, számítani lehetett az előretörésükre. Az ázsiaiak esetében azért is, mert otthon játszhatnak, fanatikus közönség és némi hátszél – fogalmazzunk jóindulatúan: szimpátia – támogatásával. A dél-koreai siker – és persze a kiesett japánok kiváló játéka – azonban alapvetően nem ennek tudható be. Sokkal inkább annak, hogy évek óta készülnek erre a világpremierre. Pénzt, szakértelmet, szorgalmat, szellemi tőkét nem kímélve, a kontinensen élők fanatizmusát is bevetve, kihasználva. Dél-Korea ezekben a napokban, hetekben bolygónk „elvarázsolt” országa. Az emberek valóban a futball lázában égnek. Ez, s kizárólag ez tölti ki a napjaikat.
Az afrikai földrész labdarúgásáról lassacskán már húsz éve vélekednek úgy a szakemberek, hogy el kell jönnie a nagy áttörésnek. Annak a világbajnokságnak, amely majd róluk, az ő nagy sikerükről szól. Nos, ezúttal sem történt meg ez. Még akkor sem, ha Szenegál válogatottja ott van a negyeddöntőben, s a sorsolás folytán legyőzhető ellenféllel, Törökországgal szemben biztosíthatja a helyét a négy legjobb gárda között. Az afrikai labdarúgás hihetetlen fejlődése előtt valóban kalapot illik emelni, hozzátéve azonban, hogy ezek a sportemberek a fekete kontinensen látták meg ugyan a napvilágot, de ma már inkább csak a televízió híradásain keresztül értesülnek arról, hogy mi újság Afrikában. Döntő többségük Európában keresi a kenyerét, meghatározó klubokban. Szenegál példája lehet a legszembetűnőbb. A világbajnokságra utazott 23-as keretükből 21-en a francia bajnokságban szerepelnek, ráadásul a „varázslójuk,” Bruno Metsu is francia. Kamerun és Nigéria, a szenegáliaknál esélyesebbnek tartott két afrikai csapat ezúttal nem volt képes azt nyújtani, ami elég lett volna a továbblépéshez. Ettől függetlenül az afrikaiakat favorizáló jósoknak előbb-utóbb igaza lesz. Elképzelhető, hogy nyolc év múlva – a papírforma és a sportdiplomácia szerint is – az ő kontinensükön rendezhetnek vb-t. Most azonban nem, így a szenegáliak abban bízhatnak, hogy túljutnak az egységes török csapaton.
Ha már a párosítást említettük: amikor decemberben elkészítették a sorsolást, senki nem sejthette, hogy a negyeddöntőben földrészek párharca lesz. Pedig így alakult, hiszen egyetlen csapat sem mérkőzik azonos kontinensről érkezettel. Lesz két Európa– Amerika (Németország–Egyesült Államok, Anglia–Brazília), lesz egy Európa–Ázsia (Spanyolország–Dél-Korea) és egy Európa– Afrika (Törökország–Szenegál) összecsapás.
A sokat kritizált labda, a Feverona péntekig tehát pihen, nem rugdossák. Amikor azután előkerül, szereplője lesz a folytatásnak, amely minden bizonnyal még több izgalmat tartogat, mint a világbajnokság első két hete. Pedig már az is „elviselhető” volt.