Fél tucat aranynál kezdődik a siker

A kajak-kenu Európa-bajnoksággal folytatódik a nyári kontinensbajnokságok sorozata, amely után az úszók Berlinben, majd az atléták Münchenben vetélkednek érmekért. Természetesen magyar szempontból a legnagyobb siker a szegedi kontinensbajnokságon várható, ahol valószínűleg a magyar himnusz lesz a sláger.

Széchy Tamás úszópápa megállapítása szerint egy kontinensbajnokságot nem lehet összehasonlítani a nagy világbajnoksággal. A mester véleménye nem érvényes a kajak-kenura, mert ebben a szintén vizes sportágban az öreg kontinens versenyzői egyben a világ legjobbjai is, amit bizonyít, hogy a sydneyi olimpián mind a tizenhat versenyszámban európai elsőség született, s más földrészről csak ausztrál és kanadai versenyző léphetett fel a dobogóra. Tehát ebben a sportágban az Eb- és a vb-színvonal között szinte nincs különbség.
A felfokozott hazai érdeklődés ellenére az viszont tény, hogy az évenkénti világbajnokságok miatt az Európa-bajnokságokat vagy meg sem rendezték, vagy csak felkészülési versenynek tekintették. Huszonnyolc évi szünet után, 1997-ben rajtolt újra a kontinensbajnokság, amelyen a főszereplők a magyar versenyzők voltak, a válogatott négy Eb-mérlege: 22 arany-, 29 ezüst- és 11 bronzérem.
Könnyű és egyben rendkívül nehéz helyzetben is vannak a magyar kajakosok és kenusok, mert míg a legtöbb sportágban egy-egy aranyérem már sikernek számít, addig ebben a sportágban Vereckei Ákosék olyan magasra állították a mércét saját maguknak, hogy csak a győzteseknek jár ünneplés, s a válogatott szereplését csak fél tucat aranyérem után értékelik kiválónak.
A tavalyi milánói Eb-n a magyar válogatott hét arany-, hét ezüst- és három bronzérmet szerzett, ami azt jelenti, hogy hazai pályán ettől még jobb teljesítményt várunk. Felmerül persze a kérdés, hogy a sportág fejlődésének használ-e, ha egy-egy ország versenyzői túlnyerik magukat. A kajak-kenu ugyanis amatőr sportág, amelyben Vereckei Ákos megfogalmazása szerint csak a világ- és olimpiai bajnokok kapnak olyan anyagi támogatást, amely biztosítja számukra a megélhetést és a nyugodt felkészülést is. Éppen ezért kajakosaink kényszerhelyzetben is versenyeznek, mert aki kikap, vereséget szenved, annak csökkennek a jövőbeli esélyei a sikerre.
*
A magyar csapat. 200 méter. Férfiak. K1: Fehérvári Vince. K2: Fehérvári Vince, Hegedűs Róbert. K4: Fehérvári Vince, Hegedűs Róbert, Beé István, Horváth Gábor. C1: Malomsoki Sándor. C2: Buzál Miklós, Végh Attila. C4: Malomsoki Sándor, Vasali László, Kolonics György, Iván Gábor. Nők. K1: Janics Natasa. K2: Janics Natasa, Dékány Kinga. K4: Paksy Tímea, Szabó Szilvia, Bóta Kinga, Janics Natasa.
500 m. Férfiak. K1: Vereckei Ákos. K2: Kammerer Zoltán, Storcz Botond. K4: Hegedűs Róbert, Kökény Roland, Gyökös Lajos, Borhi Zsombor. C1: Kolonics György. C2: Hüttner Csaba, Fürdök Gábor. C4: Malomsoki Sándor, Kozmann György, Iván Gábor, Belicza Béla. Nők. K1: Kovács Katalin. K2: Szabó Szilvia, Bóta Kinga. K4: Kovács Katalin, Szabó Szilvia, Viski Erzsébet, Bóta Kinga.
1000 m. Férfiak. K1: Storcz Botond. K2: Veréb Krisztián, Vereckei Ákos. K4: Storcz Botond, Kökény Roland, Horváth Gábor, Kammerer Zoltán. C1: Kolonics György. C 2: Hüttner Csaba, Fürdök Gábor. C4: Novák Ferenc, Iván Gábor, Belicza Béla, Kozmann György. Nők. K1: Kovács Katalin. K2: Szabó Szilvia, Bóta Kinga. K4: Paksy Tímea, Móni Katalin, Keresztesi Alexandra, Janics Natasa.