Senna volt a Hungaroring királya

Ma a 17. Magyar Nagydíj első két szabad edzésével elkezdődik a 2002-es világbajnoki sorozat tizenharmadik futama a Hungaroringen. Noha egyéni világbajnokot ezúttal nem avatnak, a Ferrari-csapat ismét Magyarországon érhet révbe. Nemcsak emiatt ígér azonban emlékezetes pillanatokat a vasárnapi verseny (14 óra), hanem azért is, mert az utóbbi több mint másfél évtizedben a mogyoródi viadal a vb-k legizgalmasabb, legváltozatosabb, legkiegyenlítettebb futamai közé tartozott.

Kemenczky Zoltán
2002. 08. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

- Formula-1 -

A budapesti verseny rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert azzal, hogy bármennyire unalmas családregénynek látszott is néha a világbajnokság, a hungaroringi epizód a thriller műfajának jegyeit hordozta magán, mert a pálya kiegyenlítette a lóerők közötti különbségeket, és egy-két év után a szezon legjobb versenyeként kezdték emlegetni.
Fantasztikus volt mindjárt az 1. Magyar Nagydíj, amelyen a brazil Ayrton Senna és honfitársa, Nelson Piquet izgalmas csatáját láthatta a 200 ezres publikum. Senna és Piquet a 76 körös versenyben többször helyet cserélt az élen. A leginkább emlékezetes pillanat az volt, amikor Piquet a célegyenes végén megelőzte Sennát, de az ifjabbik brazil az 1-es kanyar belső ívén visszaszerezte az első helyet. Aztán persze érvényre jutott a Williams-Honda technikai fölénye a Lotus-Renault-val szemben, így az 57. körben Piquet ismét az élre vágott, és már nem engedte ki a kezéből a győzelmet.
Egy év múlva újra hetekig, sőt hónapokig beszéltek a mogyoródi viadalról. Az egyik legtöbbet ismételgetett tévéfelvétel azt a jelenetet örökítette meg, amikor az angol Nigel Mansell hat körrel a vége előtt, magabiztosan vezetve elveszítette az egyik kerékrögzítő csavart az autójáról, így fel kellett adnia a versenyt. Újra Piquet nyert Senna és Prost előtt. Mansell ennek is köszönhette, hogy elveszítette a világbajnoki címet, amelyet Piquet szerzett meg.
Noha a McLaren-Hondák uralmának első évében (1988) Senna gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratott Prost előtt, az izgalom ekkor sem maradt el, mert amikor a Professzor egy alkalommal a célegyenes végén ugyanúgy próbálta előzni Sennát, ahogyan Piquet 1986-ban, a brazil ugyanúgy, az 1-es kanyar belső ívén vette vissza a vezetést, hogy a közönségnek a lélegzete is elállt.
Az 1989. év Nigel Mansell egyik legszebb győzelmét hozta. A 12. rajtkockából induló Ferrari-pilóta a verseny utolsó negyedében kihasználta a Stefan Johansson Onyxa mögött tétovázó Senna hibáját, s úgy hagyta faképnél a dél-amerikai pilótát, hogy az már csak a célban látta viszont a nagy riválist.
Briliáns versenyt hozott a következő esztendő is. Thierry Boutsen győzött, de a legemlékezetesebb teljesítményt Senna nyújtotta, aki jelentős hátrányból kapaszkodott fel a második helyre, miközben a pálya felső S kanyarjában úgy előzte Sandro Nanninit, hogy az olasz pilóta Benettonja az ütközéstől a levegőbe emelkedett. Később Berger lökte ki ugyanígy Mansellt. A négy autó közül csak Senna McLaren-Hondája maradt versenyben, végül a második helyen ért célba.
Kevés izgalom mellett a felejthetetlen Senna tanári sikerei következtek 1991-ben és 1992-ben, igaz, ez utóbbi évre is jutott szenzáció, hiszen Mansell a második hellyel is első világbajnoki címét ünnepelhette a Hungaroringen.
1993-ban Damon Hill iratkozott fel a futamgyőztesek listájára: a kétszeres világbajnok Graham Hill fia történetesen éppen itt nyert először Formula–1-es versenyt. Nem csoda, hogy egyik kedvenc pályája lett a Hungaroring, amelynek később tanúbizonyságát is adta.
A következő három évben érdekes módon nem nagyon történt olyasmi, aminek külön fejezetet szentelhettek volna az évkönyvek, ám 1997-ben először hangzott fel a Magyar Televízióban az azóta szállóigévé váló kétségbeesett kérdés: „Hová tűnt Damon Hill?!”. Nos, Hill a gyengécske Arrowsszal az utolsó körig vezetett, ekkor azonban a hidraulika hibája miatt hirtelen lelassult, és Villeneuve (Williams-Renault) megelőzte. Dráma volt ez is a javából, hasonló Mansell tíz évvel korábbi tragédiájához.
1998-ban és 1999-ben előbb Michael Schumacher, majd Mika Häkkinen oktatta a mezőnyt vezetéstechnikai és taktikai ismeretekből, de az első helyért nem volt test test elleni küzdelem. Két éve azonban Häkkinen a rajtnál valami egészen bámulatos vakmerőséggel előzte meg a pole pozícióból startoló Michael Schumachert (Ferrari), és ettől kezdve magabiztosan uralta az eseményeket a kockás zászlóig.
Amiképpen az egész tavalyi esztendő, a 16. Magyar Nagydíj is Michael Schumacher és a Ferrari parádéját hozta. A német pilóta magabiztosan győzött, ezzel bebiztosította a negyedik világbajnoki címét. A Hungaroringen 1992 után másodszor tartottak „koronázási ünnepséget”.
Ebben az idényben Schumacher nem várta meg augusztus idusát, már öt héttel ezelőtt megszerezte az újabb vb-sikerhez – az ötödikhez – szükséges pontelőnyt. Hogy ettől mennyivel lesz kevésbé izgalmas a 17. Magyar Nagydíj, egyelőre sejteni sem lehet, mint ahogyan arra is csak holnap és holnapután kapunk választ, hogy Németországból, Olaszországból, Ausztriából és a többi európai országból mennyivel kevesebben választották úti célul ezen a hétvégén a magyar fővárost. Nemcsak azért, mert a világbajnokság nagy kérdései gyakorlatilag eldőltek, hanem amiatt is, mert a kontinens egy részén az évszázad árvize tombol.
*
Tom Walkinshaw szerint nem kap súlyos büntetést az Arrows csapat, amiért kihagyja a Magyar Nagydíjat. „Abban bíztam, hogy a hét elején megoldódnak az anyagi gondok, de senkivel nem tudtam megegyezni. A tárgyalások folytatását fontosabbnak ítéltem a versenyzésnél, ezért nem leszünk ott a Hungaroringen – indokolta a távolmaradást a csapatfőnök. – Bízom abban, hogy elmarad a súlyos büntetés, mert azt indokolatlannak tartanám.” A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) napokon belül dönt az ügyben. Közben Walkinshaw folyamatosan tárgyal az istálló megmentéséről többek között Craig Pollockkal, a BAR-Honda korábbi vezetőjével. (MTI)

A 17. Magyar Nagydíj műsora
Augusztus 16., péntek: 9 óra: Porsche Szuperkupa, első szabadedzés; 11 és 13 óra: Formula–1, első és második szabadedzés; 14.20 és 15.30: Formula–3000, első és második időmérő edzés; 16.45: Porsche Szuperkupa, első időmérő edzés.
Augusztus 17., szombat: 9 óra és 10.15: Formula–1, harmadik és negyedik szabadedzés; 13 óra: Formula–1, hivatalos időmérő edzés; 15 óra: Formula–3000, verseny (38+1 kör); 16.45: Porsche Szuperkupa, második időmérő edzés.
Augusztus 18., vasárnap: 9.30: Formula–1, bemelegítő edzés; 10.20: Porsche Szuperkupa, verseny (16+1 kör); 14 óra: Formula–1, Magyar Nagydíj (1 kör: 3.975, a versenytáv: 77 kör, 306.075 km).

A világbajnokság állása 12 futam után
Pilóták: 1. M. Schumacher (német, Ferrari) 106 pont (már világbajnok), 2. Montoya (kolumbiai, BMW-Williams) 40, 3. R. Schumacher (német, BMW-Williams) 36, 4. Barrichello (brazil, Ferrari) 35, 5. Coulthard (skót, McLaren-Mercedes) 32, 6. Räikkönen (finn, McLaren-Mercedes), 17.
Konstruktőrök: 1. Ferrari 141 pont, 2. BMW-Williams 76, 3. McLaren-Mercedes 49, 4. Renault 15, 5. Sauber-Petronas 11, 6. Jordan-Honda 6, 7. BAR-Honda 5, 8. Jaguar 3, 9. Arrows, Minardi és Toyota 2-2.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.