Csollány Szilveszter világbajnok

Szombaton és tegnap a döntőket rendezték meg a debreceni Főnix-csarnokban, a 36. szerenkénti férfi és női tornász-világbajnokságon. A szombati finálék során Csollány Szilveszter az öt vb-ezüst után végre megszerezte első aranyérmét is. Tegnap Gál Róbert az ugrás döntőjében nyolcadik lett.

-TORNA-
Tudtam, nem szabad feladni, amíg egy kicsi esélyem is van – kezdte a sajtótájékoztatóját szombaton este a magyar tornasport újdonsült világbajnoka, Csollány Szilveszter. A kérdező kolléga azt firtatta, miként tudta elviselni a rá nehezedő terhet, a bizonyítási kényszert.
Mert bizony volt ebből a teherből és felelősségből bőséggel a harminckét éves olimpiai bajnok és ötszörös világbajnoki ezüstérmes vállán. A szombati döntők előtt mindenki aranyosan látta a világot a Főnix-csarnokban. Az épület előtt zászlókat árultak, a hangosan beszélő mint hoppmester szervezte a „dalárdákat” és a hullámzást. Még a szomszédban, a DVSC futballcsapatának meccsén is az esti döntő volt a beszédtéma.
Szóval, Szilveszter. Nyolcan maradtak a döntőre, a gyűrű döntőjére. A magyar tornász legnagyobb ellenfele kétségkívül a bolgár Jovcsev volt, de ott volt a két olasz, Coppolino és Morandi is. Közülük az előbbi a nagyobb név, de Morandi is képes csodákra. A nagy négyesen kívül még egy-egy japán, fehérorosz, kazah és amerikai tornász várta, hogy megkapaszkodhasson a szeren.
Előtte, a férfi talajdöntőben a spanyol Deferr olyan gyakorlatot mutatott be, amely után egyértelmű volt a vélemény a csarnokban: ennél pontosabban, szabályosabban nem lehet talajozni. Erre aztán slusszpoénnak nyolcadik tornászként jött a román Dragulescu, s bebizonyította, hogy lehet. Ő nyerte az aranyat, bár látva a két gyakorlatot, inkább ketté kellett volna vágni azt az érmet, aztán az egyik felét ide, a másikat meg oda…
A felemás korláton az orosz Horkinának akár előre oda lehetett volna adni az aranyat, hiszen az eddigi öt világbajnoki elsősége hasonlót ígért ezen a szeren. A sors azonban nem akarta a széparcú, színésznőként is már bemutatkozott Horkina „mesterhatosát”. Kétszer is leesett a szerről, a befejezésnél ellépett, így aztán már a vége előtt biztos volt a trónfosztás. Horkina 7,387-tel a 7. lett. A győzelmet egy amerikai lány, Kupets szerezte meg.
Csollányék döntője előtt a Főnix egyik kedvence, a román – gyergyószentmiklósi születésű – Urzica ejtette ámulatba a közönséget. Gyakorlatán túl főként azzal, hogy sérült, repedt ujjal is képes volt arra, hogy megnyerje a lólengést.
Feszültség ült a csarnokon, amikor a gyűrű döntői következtek. Már senki nem kiabált, senki nem lengette a zászlót. Csupán várt. Csollány Szilveszterre. Csönd volt a csarnokban, amikor olimpiai bajnokunk elkezdte gyakorlatát. Csütörtök és péntek után immáron harmadszor mutatta be, de most volt a leglényegesebb, hogy minden, de minden a helyén legyen, hogy minden mozzanat tökéletesen harmonizáljon. A lelátóról úgy tűnt – később kiderült, a pontozói székből is –, néhány apró, jelentéktelen megingástól eltekintve, hogy minden rendben. A pontozók 9,725-re értékelték a látottakat, és ezzel Szilveszter az élre ugrott. Aztán tizenöt-húsz perccel később kiderült: ott is maradt, mert Jovcsev ezúttal saját magához képest gyengébb gyakorlattal rukkolt elő, ami csupán az ezüsthöz volt csupán elegendő.
Csollány Szilveszter világbajnok lett, s az öt ezüstérme után végre sikerült megszereznie az első vb-aranyát. Egy pályafutás második megkoronázására került sor Debrecenben. Az elsőt még 2000-ben, a sydneyi olimpián láthattuk.
De térjünk vissza a sajtótájékoztatóhoz. Arra a kérdésre, hogy csütörtöktől szombatig mennyivel lett más, jobb az a gyakorlat, így válaszolt a boldog győztes:
„Az első napon ideges voltam, nem tudtam tökéletesen koncentrálni, így a háromszori bemutatás közül az első volt a leggyengébb. Érdekes, hogy ma voltam a legkevésbé feszült. Mire vége a versenynek, egész jól megszokom a légkört” – válaszolt nevetve a tornász, aki elárulta azt is, hogy egyelőre csak az egy hét múlva sorra kerülő Világkupa foglalkoztatja, Athén meg az olimpia még nem igazán.
„Messze van még, sok minden történhet addig. Ma persze azt mondom, igen, de kérdés, milyen benyomások érnek majd a jövőben, s lesz-e bennem annyi energia, elszántság, hogy nekivágjak egy újabb olimpiai felkészülésnek. Biztosan lesz egy pont, lesz egy nap, amikor azt mondom, elég, vége, nincs értelme tovább csinálni. De hogy hol van ez a pont, azt nem tudom” – mondta Csollány.
Tegnap Gál Róbert első gyakorlata szinte tökéletes volt az ugrás döntőjében – a kis ellépést leszámítva. A másodiknál azonban túlpörgött – értsd így is, úgy is –, s térddel érkezett a talajra. Összességében 9,212-re értékelték a pontozók a látottakat, ami a 8. helyhez volt elegendő a magyar tornásznak.
Eredmények. Férfiak, talaj, világbajnok: Dragulescu (román) 9,712 pont, 2. Deferr (spanyol) 9,700, 3. Jovcsev (bolgár) 9,675. Gyűrű, vb: Csollány Szilveszter (magyar) 9,725, 2. Jovcsev 9,675, 3. Morandi (olasz) 9,650. Lólengés, vb: Urzica (romániai) 9,787, 2. Hsziao Csin (kínai) 9,750, 3. Kasima (japán) 9,687. Ugrás, vb: Li Hsziao-peng (kínai) 9,818, 2. Blanik (lengyel) 9,675, 3. Jang Vej (kínai) 9.631, …8. Gál Róbert (magyar) 9,212. Korlát, vb: Li Hsziao-peng 9,812, 2. Petkovsek (szlovén) 9,787, 3. Szinkevics (fehérorosz) 9,712. Nyújtó, vb: Marasz (görög) 9,725, 2. Ivankov (fehérorosz) és Pegan (szlovén) 9,700-9,700. Nők, ugrás, vb: Zamolodscsikova (orosz) 9,443, 2. Cigansina (orosz) 9,393, 3. Csuszovityina (üzbég) 9,387. Felemás korlát, vb: Kupets (amerikai) 9,550, 2. Petrovschi (román) 9,525, 3. Ejova (orosz) 9,375. Gerenda, vb: Postell (amerikai) 9,537, 2. Ban (román) 9,350, 3. Jarocka (ukrán) 9,212. Talaj, vb: Gomez (spanyol) 9,487, 2. Van der Leur (holland) 9,350, 3. Sheehan (amerikai) 9,325.
***
Államfői köszöntő. Csollány Szilveszternek levélben gratulált a sikerhez Mádl Ferenc köztársasági elnök. „A sportszerető magyar közönség nevében őszinte szívvel gratulálok Önnek, a »gyűrűk urának«, s köszönöm, hogy győzelmével boldog estét varázsolt számunkra” – olvasható az államfő üdvözlő soraiban, amelyet a távirati iroda közölt. Mádl Ferenc szerint a világ legjobbjának lenni nem szerencse kérdése, hanem kemény, fáradtságos, sok lemondással járó munka eredménye.