Rudi Völler csak a szépre emlékezik

Gelsenkirchenben már hetekkel ezelőtt eladták mind a 60 601 belépőt a Németország–Hollandia barátságos mérkőzésre. A fokozott várakozás nem meglepő: a két ország az utóbbi harminc évben számos emlékezetes meccset játszott egymással. A két ország különleges rivalizálása 1974-ben, Münchenben a világbajnoki döntőn kezdődött, azóta valamennyi német–holland párosítás pattanásig feszült kilencven percet hozott.

A világbajnokságok történetének egyik legdrámaibb meccse kellett ahhoz, hogy a két futballnemzet életre szóló ellenségeskedésbe kezdjen. Münchenben 1974. július 7-én a zseniális hollandok a házigazda NSZK válogatottjával mérkőztek a vb-trófeáért. A kezdő sípszót követően a németek két percig nyomozták a labdát, Vogts végül megunta, és Cruyffot a 16-oson belül szabálytalanul buktatta, a 11-est Neeskens bevágta. A 26. percben Breitner szintén büntetőből egyenlített, majd Gerd Müller még a félidő vége előtt az NSZK-nak szerzett vezetést. A hollandok a második félidőben mindent megpróbáltak, de sem Rensenbrink, sem Rep nem tudott Sepp Maier kapujába találni. Az NSZK győzött, míg a világ kedvencei, a hollandok vigasztalhatatlanul vonultak le a pályáról. Cruyff még sokáig pörölt Taylor játékvezetővel, sárga lapot is kapott, s dicstelenül búcsúzott.
Azóta valamennyi német–holland összecsapás különös pikantériát kapott, mérkőzéseiket számos esetben durvaság tarkítja, hiszen nemzeti elvárás a győzelem. Mindez odáig fajult, hogy már a klubmecscseken sem kímélték egymást a játékosok. A Milan hollandja, Rijkaard az Internazionale csatárát, Klinsmannt, míg a Juventus bekkje, Kohler a másik milánóival, Van Bastennel vívott emlékezetes párharcokat.
Az 1974-es döntő visszavágójaként aposztrofálták az 1988-as Eb-elődöntőt, amelyet Hamburgban játszottak. Kezdetben szinte lekopírozták a 14 évvel azelőtti mérkőzést: két 11-es, igaz előbb Matthäus révén az NSZK szerzett vezetést, és Ronald Koeman egyenlített. A dramaturgia a végén módosult, hiszen Van Basten percekkel a vége előtt a hollandokat lőtte a döntőbe. Nagyon feszült csata volt, Kohler és van Basten végig „gyilkolta” egymást.
Legközelebb két év múlva, Olaszországban a világbajnokság nyolcaddöntőjében futottak össze, és sorrendben harmadszor lett 2-1 a vége, ám újfent a németek örülhettek. Völler és Rijkaard már az első félidőben a kiállítás sorsára jutott, miután kettejük párviadala köpködésbe csapott át. Kohler és Van Basten felelevenítették a ’88-as meccset, számos szabálytalanságot követtek el, s egyik játékos sem maradt adósa a másiknak. A vb-t végül az NSZK nyerte.
Svédországban, 1992-ben az Eb-n már a csoportmeccseken összefutottak, ekkor 3-1-re a hollandok nyertek, és azóta nem játszottak tétmeccset egymás ellen.
Ettől függetlenül a holnapi öszszecsapás nyilván tartogat hasonló, amolyan német–hollandos izgalmakat. Dick Advocaat, a hollandok trénere például így vélekedett: „Ez több, mint egy barátságos mérkőzés. A világ második legjobb válogatottjával játszunk, a németek elleni párharcaink mindig különlegesek.”
A németek kapitánya, Rudi Völler sem látja ezt másképp, ráadásul Advocaattal ellentétben neki személyes élményei is vannak a korábbi találkozókról. Elsősorban arról a meccsről, amikor Rijkaardal került összetűzésbe. A német kapitány elmondta, az 1990-es vb-ről az aranyérem jut eszébe, nem pedig a holland középpályással vívott szópárbaja.