Rudi Völler csak a szépre emlékezik

Gelsenkirchenben már hetekkel ezelőtt eladták mind a 60 601 belépőt a Németország–Hollandia barátságos mérkőzésre. A fokozott várakozás nem meglepő: a két ország az utóbbi harminc évben számos emlékezetes meccset játszott egymással. A két ország különleges rivalizálása 1974-ben, Münchenben a világbajnoki döntőn kezdődött, azóta valamennyi német–holland párosítás pattanásig feszült kilencven percet hozott.

Szabó Tamás
2002. 11. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A világbajnokságok történetének egyik legdrámaibb meccse kellett ahhoz, hogy a két futballnemzet életre szóló ellenségeskedésbe kezdjen. Münchenben 1974. július 7-én a zseniális hollandok a házigazda NSZK válogatottjával mérkőztek a vb-trófeáért. A kezdő sípszót követően a németek két percig nyomozták a labdát, Vogts végül megunta, és Cruyffot a 16-oson belül szabálytalanul buktatta, a 11-est Neeskens bevágta. A 26. percben Breitner szintén büntetőből egyenlített, majd Gerd Müller még a félidő vége előtt az NSZK-nak szerzett vezetést. A hollandok a második félidőben mindent megpróbáltak, de sem Rensenbrink, sem Rep nem tudott Sepp Maier kapujába találni. Az NSZK győzött, míg a világ kedvencei, a hollandok vigasztalhatatlanul vonultak le a pályáról. Cruyff még sokáig pörölt Taylor játékvezetővel, sárga lapot is kapott, s dicstelenül búcsúzott.
Azóta valamennyi német–holland összecsapás különös pikantériát kapott, mérkőzéseiket számos esetben durvaság tarkítja, hiszen nemzeti elvárás a győzelem. Mindez odáig fajult, hogy már a klubmecscseken sem kímélték egymást a játékosok. A Milan hollandja, Rijkaard az Internazionale csatárát, Klinsmannt, míg a Juventus bekkje, Kohler a másik milánóival, Van Bastennel vívott emlékezetes párharcokat.
Az 1974-es döntő visszavágójaként aposztrofálták az 1988-as Eb-elődöntőt, amelyet Hamburgban játszottak. Kezdetben szinte lekopírozták a 14 évvel azelőtti mérkőzést: két 11-es, igaz előbb Matthäus révén az NSZK szerzett vezetést, és Ronald Koeman egyenlített. A dramaturgia a végén módosult, hiszen Van Basten percekkel a vége előtt a hollandokat lőtte a döntőbe. Nagyon feszült csata volt, Kohler és van Basten végig „gyilkolta” egymást.
Legközelebb két év múlva, Olaszországban a világbajnokság nyolcaddöntőjében futottak össze, és sorrendben harmadszor lett 2-1 a vége, ám újfent a németek örülhettek. Völler és Rijkaard már az első félidőben a kiállítás sorsára jutott, miután kettejük párviadala köpködésbe csapott át. Kohler és Van Basten felelevenítették a ’88-as meccset, számos szabálytalanságot követtek el, s egyik játékos sem maradt adósa a másiknak. A vb-t végül az NSZK nyerte.
Svédországban, 1992-ben az Eb-n már a csoportmeccseken összefutottak, ekkor 3-1-re a hollandok nyertek, és azóta nem játszottak tétmeccset egymás ellen.
Ettől függetlenül a holnapi öszszecsapás nyilván tartogat hasonló, amolyan német–hollandos izgalmakat. Dick Advocaat, a hollandok trénere például így vélekedett: „Ez több, mint egy barátságos mérkőzés. A világ második legjobb válogatottjával játszunk, a németek elleni párharcaink mindig különlegesek.”
A németek kapitánya, Rudi Völler sem látja ezt másképp, ráadásul Advocaattal ellentétben neki személyes élményei is vannak a korábbi találkozókról. Elsősorban arról a meccsről, amikor Rijkaardal került összetűzésbe. A német kapitány elmondta, az 1990-es vb-ről az aranyérem jut eszébe, nem pedig a holland középpályással vívott szópárbaja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.