Ötödször elbukott Szuperkupa

- Vízilabda -

Módfelett kiéhezett Vasas-szurkolótábor várta kedvenc csapata idei utolsó fellépését, mi mással magyarázhatnánk ugyanis azt, hogy a Komjádi uszodában már háromnegyed órával a Szuperkupa-mérkőzés kezdete előtt hangrobbanásokat idéztek elő az angyalföldi hívek. Sőt, a „Kupagyőztes! Kupagyőztes!” rigmussal már a győzelmet is megelőlegezték a társaságnak, amely hét hónap után első ízben szerepelhetett komplett összeállításban.
A hazaiak az „ötödszörre csak sikerül” jelmondattal készültek a Bajnokok Ligája címvédő Olimpiakosz Pireusz ellen. A Vasas eddigi négy Szuperkupa-döntőjén négyszer egyetlen lövésen múlott a trófea sorsa: az angyalföldiek meccslabdáiból egyszer sem lett gól, ha viszont az ellenfél játékosa engedte el a labdát, az bement. A sorozat 1975-től 1996-ig íródó történetében egyébként a magyar együttesek közül csak a Vasasnak jutott a keserű pirulából, utána az FTC két Szuperkupa-részvételből kétszer nyert (1977, 1979), míg az Újpest 1994-ben bizonyult jobbnak a KEK-győztes Pescaranál.
Most a Vasas volt a KEK címvédője és a mérkőzés esélyese. Mellette szólt a hazai pálya, a fokozott bizonyítási vágy, ennek ellenére Somossy József, a csapat vezetője hangsúlyozta: abszolút háromesélyes a küzdelem, együttesének még jó néhány mérkőzésre van szüksége az összeéréshez.
Hogy mennyire igaza volt, hamar bebizonyosodott, hiszen a kőkemény első negyedet jó védekezés jellemezte mindkét oldalon. Noha Madaras, illetve Kalakonasz révén csupán két gól született, mindenki talált magának való csemegét. A kapuslegenda, olimpiai bajnok Jeney László például utódja, Kósz Zoltán teljesítményét díjazta elismerően, felemelt jobb hüvelykujjal, tapssal és sűrű bólogatással. Kellettek is Kósz bravúrjai, ha már elöl nem nagyon ment a góllövés. Több mint tíz percnek kellett eltelnie a második magyar gólig, de valahogyan csak megszületett: Varga Zsolt remekül szakadt el a védőjétől, és Deligiannisz kapus hóna alatt begyötörte a labdát a görög gólterületre. Varga Dániel viszont egészen parádés gólt szerzett: balról, éles szögből úgy találta meg az éppen labdányi méretű rést Hadziteodoru és a kapus kezei között, hogy a görög válogatott sokat tapasztalt klasszisa is meglepődött (3-1). Később viszont éppen ő – mármint Hadziteodoru – okozott kellemetlen meglepetést, amikor elemi erővel vágta a labdát nyolc méterről a bal felső sarokba, és ezzel egyenlített (3-3).
Egyetlen árva gól volt a Vasas előnye az utolsó hét perc előtt, miután a Gladiátornak becézett Varga Tamás teljessé tette a gólt szerző Vargák listáját (4-3). Hogy mennyire kellett Madaras emberelőnygólja Hadzisz egyenlítő találatára, azt a hangerőből is le lehetett mérni; és hogy mennyire kár volt a ki tudja, hányadik eladott labdáért, azt meg abból, hogy Platonitisz ismét egyenlített (5-5).
Újabb rossz bejátszás Steinmetznek, és ott volt a meccslabda a görögök számára egy perccel a vége előtt. A honosított amerikai, Humbert Steinmetzzel ellentétben pontos labdát kapott, és már csak 41 másodperc volt hátra, amikor behúzta az athéni gólt (5-6). A Vasas utolsó reménye akkor szállt el, amikor a vendégek újabb keresztpasszt füleltek le. Ezzel eldőlt: az angyalföldiek ötödször sem tudták megnyerni a Szuperkupát, ráadásul az Olimpiakosz idén a Bajnokok Ligája megnyerése után ismét kupagyőzelmet ünnepelhetett Budapesten.