Újabb vizsga előtt a magyar labdarúgás

Ha hinni lehet abban, hogy a rossz után jó következik, akkor a csütörtöki Eb-helyszín-kijelölő szavazáson nyernie kell a magyar pályázatnak… Ezúttal ugyanis nem hagyhatjuk ki a nagyobbnál nagyobb helyzeteket, nem lehet szidni az edzőt, a kapitányt, balhé sem csökkenti esélyeinket, nem kell számolnunk súlyos pénzbüntetéssel, s egészen biztos, hogy nem zuhanunk lejjebb az európai szövetség hivatalos ranglistáján sem. Olyan meccset játszanak a délelőtti órákban Genf elővárosában, Nyonban, amely során labdarúgásunknak esélye lehet arra, hogy végre győzzön, s elnyerje a hat év múlva esedékes Európa-bajnokság rendezési jogát. A hazai küldöttség elutazása előtt Makray Balázzsal, a magyar Eb-pályázat projektigazgatójával beszélgettünk.

Gondolom, már gondosan öszszerámolta a táskáját, beletett mindent, ami szükséges ahhoz, hogy jó érzésekkel zárja azt a hoszszú munkát, amelyet a magyarországi Eb-rendezés sikeréért végzett.
– Minden igaz, amit mondott, csupán abban módosítanék, hogy az egyes szám helyett a többes indokolt. Nem csupán az én munkámról mondanak ugyanis véleményt és ítéletet Nyonban, hanem a magyar csapat tevékenységéről.
– Azt talán felesleges megkérdeznem, hogy bízik-e a pályázatban, s arra is egyértelmű lehet a válasza, hogy miként sikerült úgy előkészíteni a magyar kandidálást, hogy a szavazás után mi örülhessünk. Arra lennék inkább kíváncsi, mennyi esélyt ad az Eb-rendezésünknek a fajsúlyos ellenlábasok ismeretében?
– Erre sem lehet más a válaszom, mint hogy optimista vagyok, hiszek a sikerünkben. Ha nem így lenne, felesleges lett volna belekezdeni az egészbe. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem mi vagyunk az igazi esélyesek, de ismerve ellenfeleink legtöbbjének a pályázatát, nincs is igazi favorit.
– Úgy gondolja, hogy mind a hét jelentkező egyenlő esélyekkel várja a döntést?
– Bármelyikünk befuthat, maradjunk ennyiben.
– Vegyük röviden sorba a pályázókat: Oroszországnál felvetődött gondként a belpolitikai helyzet, főként a nemrég lezajlott színházi túszdráma, s a görög–török kandidálás esetében is szerepet játszhat a politika: néhány héttel ezelőtt egy UEFA-kupa-mérkőzésen politikust dobáltak meg.
– Mindezek valóban szerepet játszhatnak majd a végső döntésnél, talán nem véletlen, hogy az említett két pályázat körül jelenleg aránylag csend van.
– Az északi négyes – a finn, a dán, a norvég és a svéd közös kandidálás – feltételezhetőleg minden gond nélkül meg tudná rendezni a kontinensbajnokságot, az országok gazdagsága és gazdasága garancia rá.
– Ez tény, azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a négy országban megvalósuló rendezés esetén szétszabdalódna az esemény. Gondot jelenthet a csapatok és a szurkolók utaztatása, a jegyelosztás, a biztonság, az adó- és jogrendszer, a reklám meg egyáltalán az, hogy négy házigazda lenne.
– Eddig jól állunk. S ha folytathatók a nekünk kedvező hírek, a skót–ír pályázatot az gyengítheti, hogy egy, a lakosság körében végzett felmérés szerint az ottaniak többsége nem szeretné az Európa-bajnokságot.
– Noha nem az ott élők döntenek, egy ilyen hír nem erősíti az esélyeket. De hogy az ellenkezőjére is álljon itt példa, a svájci és osztrák pályázatot éppen az támogathatja, hogy a polgárok örömmel látnák vendégül a legjobb csapatokat. Ismerem a pályázatukat, nagyon erős, de mintha kicsit túlságosan is az előtérbe nyomták volna magukat a többiek kárára.
– Ez nem bűn, mindenki a sajátját dicséri… De ha már ez a két kandidáló került szóba, egyre gyakrabban hallható, hogy szinte biztos: Ausztria és Svájc jár majd sikerrel, már csak azért is, mert Svájcban születik meg a döntés.
– A szavazás helyszíne nem erősít, de nem is gyengít senkit, s az sem, hogy nálunk jobb helyzetben lévő országokkal versenyzünk. Az UEFA vezetői többször elmondták, hogy a nyertes országnak 2008-ra kell készen lennie, tehát nem a jelenlegi állapotokat veszik figyelembe.
– Rápillantva a stadionjainkra, ez az alapállás a javunkra válhat. A döntés előtti napon valamennyi pályázónak lehetősége nyílik arra, hogy még egyszer, utoljára felhívja magára a figyelmet. Gondolja, hogy olyankor még hatást lehet gyakorolni a döntést hozókra?
– Az utolsó órák benyomásai sokat jelenthetnek, mert távolról sem biztos, hogy mindenki kész elhatározással érkezik meg Nyonba. Az utolsó felszólalásunk alkalmával filmvetítéssel és Magyarországhoz kedvet teremtő előadással lépünk majd a tagok elé. Azt egészen biztosan hangsúlyozzuk majd, hogy a mi kandidálásunk a legolcsóbb, miénk lesz a legkedvezőbb árfekvésű Európa-bajnokság, ami elmondható a tervezett jegyárakról is.
– Ha beszélhet erről, tegye meg, hátha valaki már most megrendeli.
– Csütörtökön délutánig azért még várjon. Az előzetes kalkuláció alapján a csoportmeccsekre szóló belépő ára nem éri el a tízezret, forintban számolva.
– Mitől lenne maradéktalanul boldog Lennart Johansson UEFA-elnök csütörtöki bejelentése után?
– Nem kérdés… Természetesen attól, ha a magyar küldöttséget ostromolná valamennyi jelen lévő újságíró.

HÉT PÁLYÁZÓ, TIZENNÉGY ORSZÁG. A 2008-as Európa-bajnokságra hét jelentkezés érkezett az UEFA-hoz. Magyarország és Oroszország egyedüli rendezőként kandidál, míg Ausztria és Svájc, Törökország és Görögország, Skócia és Írország, valamint Horvátország és Bosznia-Hercegovina közös rendezés mellett döntött. Van egy észak-európai pályázat is. A finnek, a dánok, a norvégok és a svédek négyesben szeretnének otthont adni az eseménynek.