Távolban Szalmánál megállt az idő

A siralmas jelenből jólesik visszaugrani a múltba: húsz ével ezelőtt a budapesti fedett pályás Európa-bajnokságon férfi távolugrásban kettős magyar siker született, Szalma László győzött Pálóczi Gyula előtt. Az egykor sikeres versenyszámban azonban megállt az idő, Szalma tizenhét éves fedett pályás csúcsa nincs veszélyben, ugróink a nyolc métert csak megközelíteni tudják.

Felejthetetlenül jól sikerült 1983-ban az Európa-bajnokság fináléja a Budapest Sportcsarnokban, ahol tizenkétezer néző felállva tapsolt Szalmának és Pálóczinak. A férfi távolugrás volt az utolsó versenyszáma a kontinensbajnokságnak, így a verseny a magyar Himnusszal fejeződött be.
– Hosszú versenyzői pályafutásom legnagyobb élménye a budapesti Európa-bajnokság volt – emlékezik Szalma László. – Nagy volt a várakozás. Békesi László, a szövetség akkori alelnöke elintézte, hogy Kádár János is kijöjjön a versenyre. A hazai közönség rengeteget segített nekem, olyan hangulatot teremtett, amelyben nem lehetett veszíteni.
Szalma László sikeres pályafutása után edző lett, tíz éve pedig mesterét, Zarándi Csabát váltotta a Testnevelési Egyetemen, ahol az atlétikai tanszéken tanít. Vajon mint szakember is büszke arra, hogy 1986-ban a madridi Európa-bajnokságon ezüstérmet érő 824 centiméteres országos csúcsát az utódai meg sem tudták közelíteni? A tanár úr vajon mivel magyarázza azt a szomorú tényt, hogy idén a hazai mezőnyből csak négyen ugrottak hét méter felett, s a 680 centiméteres „nőies” eredmény tizedik helyezést jelent a férfiak ranglistáján.
– Némi büszkeséget jelent számomra, hogy még három országos csúcsot tartok. Az viszont elkeserítő, hogy mióta abbahagytam a versenyzést, honfitársaim közül senki sem ugrotta túl a nyolc métert. A visszaesésnek sok összetevője van. Például az, hogy anyagi nehézségek miatt a versenyzői létszám nagyon leszűkült, ma már alig egy tucat ugró jelenti a hazai mezőnyt.
A csúcstartó szerint az elmúlt évtizedben is bizonyára születtek világklasszis távolugrók hazánkban, azonban hiányoztak azok a megbecsült testnevelők, akik a tehetségeket a szakosztályokba irányították volna. Ráadásul hiányoznak az erős szakosztályok is, Szalma volt egyesületében, a Vasasban a hetvenes években tizenhét atléta- edző dolgozott, jelenleg alig néhányan.
– Ezt a negatív folyamatot megállíthatja a Nemzeti atlétikai program (NAP), amelynek kidolgozásában én is részt vettem. A NAP sok ezer gyereket mozgat meg, és a testnevelők munkáját is honorálja. Az élsportban ennek a programnak viszont csak öt-hat év múlva jelentkezhet az eredménye, de csak akkor, ha a feltűnt tehetségeket a szakosztályok be tudják fogadni.
A férfi távolugrásban az amerikai Mike Powel tizenkét éve már a kilenc métert ostromolta, azonban az új évszázad első fedett pályás világbajnokságán Szalma László 825 centiméteres csúcsával még éremesélyesként indulhatna.
– A férfi távolugrásban valóban nem látványos a fejlődés. Erre a versenyszámra korábban is jellemző volt, hogy egy-egy szuperklaszszis, mint Bob Beaman, Carl Lewis, Iván Pedroso, kiemelkedett a nemzetközi mezőnyből. Ezért, ha egy versenyző stabilan képes nyolc méteren felüli teljesítményre, akkor napjainkban is döntőbe jutási eséllyel indulhat bármilyen nemzetközi viadalon. A tizenhét évvel ezelőtti csúcsommal a márciusi fedett pályás világbajnokságon valószínűleg érmet nyernék.
A 46 éves Szalma Lászlónak erre elvileg sincs lehetősége, mert sportágat váltott, az elmúlt években a golf szerelmese és a magyar szövetség alelnöke lett. Új sportága legjobbjai közé még nem tudott betörni, de a tavalyi bajnokságon elért nyolcadik helyezése bizonyítja, hogy helyzete nem reménytelen. Két fia, a 14 éves Vince és a 7 éves Márton viszont átveheti apjától a stafétabotot, mindketten barátkoznak az atlétikával. Gondban van viszont a tanár úr a kérdéssel:
– Csak jósolni tudok, mert a jelenlegi hazai élmezőny sajnos nem veszélyezteti a rekordokat. Az elmúlt évtizedben ugyan több tehetség is feltűnt, akiket képesnek tartottam a csúcsjavításra, de sérülés vagy egyéb okok miatt megálltak a fejlődésben. Így aztán az is előfordulhat, hogy a fedett pályás rekordom a negyedszázadot is túléli.