Újabb fellegvár omlott össze

R Ö P L A B D A

Hétfőn hivatalosan is bejelentették, amire hosszú ideje lehetett számítani: megszűnik a Nyíregyházi VRC extraligás férficsapata. A bajnokságban negyedik helyen végző együttes már hónapok óta anyagi nehézségekkel küzd, s miután megfelelő szponzort nem sikerült találni, illetve az egyik lehetséges támogató végül a város másik csapata mellé állt, várható volt az összeomlás. A kegyelemdöfést az önkormányzat adta meg, hiszen a túléléshez szükséges összeget sem biztosítja az 1998-ban bajnoki címet nyert együttes számára.

Mindez szomorú, de nagyon is elgondolkodtató, mert nem egyedi jelenség, az elmúlt évtizedben sorra mentek csődbe a nemrég még virágzó klubok, és aligha lehet véletlen, hogy rendre éppen a röplabdázást sújtja az anyagi válság. A Honvéd, majd az Újpest után a Tungsram nagy múltú szakosztályai szűntek meg, a sort az Eger BL-negyeddöntős csapatának amatőrré válásával folytathatjuk, aztán következett a Vasas férfiegyüttese, a Vértes Volán bajnokcsapata, a Szeged mélyrepülése, s nemrég a Dunaferr leépülése.

Nyíregyháza gondja nem egyedi, s félő, hogy nem is az utolsó a sorban. Szinte kísértetiesen hasonlóan omlott össze a Szeged férfiegyüttese is, még akkor is, ha ott lényegében amatőrként megmaradt az együttes. Mindkét városban egy tehetős szponzor belépésével ragyogott fel a csapat csillaga, Szegeden a Medikémia, Nyíregyházán a Szabolcs-Gabona színre lépésével ért csúcsra a klub, hogy mindkét város történetének első csapatbajnoki aranyérmét nyerje. Aztán a jelentkező anyagi gondok idején új szponzort egyik helyen sem lehetett felkutatni. A nagy különbség, hogy Szegeden az önkormányzat legalább a túlélésben segít, Nyíregyházán viszont magára hagyta azt a klubot, amelyikre legbüszkébb lehet. Mert ugyan a női röplabdázók 2000 óta sorozatban szállítják a bajnoki címeket, az elsőség vitathatatlanul a férfi röplabdázókat illeti meg.

Az összeomlást követően pedig remény sem marad, hiszen akik nem fejezik be a játékot, azok más klubhoz igazolnak. A válogatott Pampuch Csaba már a Kaposváré, Toronyai Miklós a bajnok Kazincbarcikáé, míg Botos Ferenc edző a jászberényi női csapatot irányítja az ősszel. A csapat liberója, a már utánpótlásedzőként tevékenykedő Bugyi József leginkább azt sajnálja, hogy így tönkremehet az utánpótláscsapat, s a férfiszakág évtizedekre reménytelen helyzetbe kerülhet.