Szombathelyi dobónapok Párizsban

Felemásan sikerült a magyar válogatottnak a vb első fele Párizsban. Atlétáink többsége gyengén produkált, viszont a két éremesélyes, a szombathelyi Annus Adrián és Fazekas Róbert az év legfontosabb versenyén is tudásához mérten szerepelt, ezüstérmes lett. Oroszország és Fehéroroszország 3-3 aranyat szerzett eddig, az amerikaiak viszont csalódottak, csak két elsőséget mondhatnak magukénak.

-ATLÉTIKA-
Eddig nem esett szó a pénzről, pedig ez a vb már elsősorban üzleti vállalkozás. A nemzetközi szövetség például azért húzza el nyolc napig a versenyeket, mert így nagyobb a szponzoroktól és a televíziós társaságoktól a bevétel. A hatalmas összegből az atlétáknak is jut – nem is kevés: a győztesek hatvanezer dollárt kapnak, a második helyezettek ennek a felét, harmincezret. Természetesen ennél sokkal többet ér egy világbajnoki elsőség a jutalmakkal és a szponzori bevételekkel együtt, még magyar viszonylatban is vagy húszmilliót. Ez a tét nehezíti a versenyzők dolgát, ami meglátszik a versenyeken is.
A két magyar Eb-első elviselte ezt a pluszterhet, ezüstérmet nyertek, viszont a diszkoszvető Fazekas Róbert sem titkolta csalódását:
– Nem vagyok elégedett, mert győzni jöttem Párizsba – mondta Fazekas Róbert. – Számítottam arra, hogy éles, nagy csata lesz, mégis kissé meglepett Alekna közel hetvenméteres kezdése. Nem estem pánikba, mert úgy éreztem, képes leszek legyőzni őt. A második dobásnál kockáztattam, be is jött, hiszen 69,01 métert dobtam. Utána viszont hiába erőlködtem, már nem sikerült javítanom.
Vida József tanítványát megpróbáltam azzal vigasztalni, hogy az utóbbi két évben hihetetlenül sokat fejlődött, mert a legutóbbi vb-n a döntőbe sem jutott be, 28 évesen pedig még csak ez volt a második döntős szereplése világversenyen.
– Ez mind igaz, de az idén tíz versenyt megnyertem, a tizenegyediket, a legfontosabbat pedig elvesztettem. Jól tudom, ez nem jelent számomra kudarcot, mert 69 méterrel világbajnoki ezüstérmet nyerni még Szombathelyen sem szégyen. Sőt! Mindenesetre még jobban fel fogok készülni az olimpiára, s remélem, sikerül visszavágnom Anelkának.
Rábold Gusztáv, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke megkönnyebbült, amikor vasárnap este a kalapácsvető Annus Adrián utolsó dobása ezüstérmet ért, hiszen jól tudja, a magyar atlétika megítélése, támogatása elsősorban a világbajnoki szerepléstől függ.
– Nagyon vártuk az aranyat, de úgy gondolom, hogy Annus és Fazekas is nagyon színvonalas versenyben lett második – mondta Rábold. – A két ezüst sem takarja azonban el, hogy a huszonegy fős csapatból eddig több atléta csalódást okozott. Mert például a diszkoszvető Kővágó Zoltántól és a kalapácsvető Botfa Pétertől döntőbe kerülést vártam.
A rossz magyar sorozat sajnos a világbajnokság ötödik napján is folytatódott, mert a tízpróbában induló Zsivoczky Attila a gyengén sikerült első nap végén, a négyszáz méter befutójánál megsérült. Tegnap reggel még bemelegített, de kénytelen volt feladni a versenyt. Az edmontoni világbajnokság negyedik helyezettje júniusban a jobb vb-szereplés reményében edzőt váltott, elhagyta Fejes Zoltánt. Balszerencsés párizsi teljesítménye is igazolja, hogy az atléták miért nem szoktak idény közben edzőt váltani…
A világ legjobb eredményével nyerte az 50 kilométeres gyaloglást a címvédő lengyel Korzeniowski. A 39 fős mezőnyből a versenybírók 15 gyaloglót kizártak, köztük Tóth Jánost is. A vágtázó Pauer Géza sem futott maradandót, a 200 méter előfutamában 21,02-vel ötödik lett, az 59 induló közül pedig a 38., így kiesett. A világbajnokság második félidejében már csak a gerelyhajító Szabó Nikolettért és a távolugró Vaszi Tündéért szoríthatunk.
Eredmények. Férfiak. 400 m. 1. Young (egyesült államokbeli) 44,50. 3000 akadály: 1. Sahid (katari) 8:04,39. 50 km gyaloglás: 1. Korzeniowski (lengyel) 3:36:03. Nők. 100 m gát: 1. Feliciea (kanadai) 12,54.
***
Milliomos futó. Csak aprópénz a világbajnoki győzelemért járó hatvanezer dollár Szaid Szaif Sahid jutalmához képest, mert a 3000 méteres akadályfutásban győztes versenyző egymillió dollárt (!) kap a Katari Atlétikai Szövetségtől. A kenyai futó az idén „igazolt át” Katarba, és látványos hajrával legyőzte volt honfitársát, Kemboit, és testvérét, Cheronót is megelőzte, aki ötödikként ért csak célba – de nem gratulált a hazáját cserbenhagyó testvérének… Az ezüstérmes Kemboi nem is titkolta a véleményét. Elítéli Sahidt, aki pénzért elárulta a hazáját: „Sahid Kenyában született, Kenyában lett nemzetközi szintű atléta, Kenyában élt, ezért ez az aranyérem Kenyáé.” A győztes diplomatikusan válaszolt volt honfitársa kirohanására: „Örülök, hogy örömet szereztem a katari embereknek. Úgy gondolom, a kenyaiak ötven százaléka megérti és elfogadja, hogy miért lettem papíron katari.”