-LABDARÚGÁS-
Valami ünnepélyesség vette körül csütörtökön délután az erre az alkalomra kicsinosított, ám mégis szegényes Oláh Gábor utcai, mindössze hétezres stadiont. A lelkes és feszült várakozást jól jellemezte, hogy már fél órával a kezdés előtt telt ház volt, s amikor kivonultak a csapatok, s a szurkolók elénekelték a Himnuszt, érezni lehetett, hogy ez a kilencven perc valamenynyi debreceninek többet jelent egy átlagos meccsnél.
A tét magyar viszonylatban hatalmas volt, hiszen 16 év után élhette meg ismét magyar labdarúgó-csapat a tavaszt, s juthatott az UEFA-kupa harmadik körébe.
A tervet valóra is váltotta a pályára lépő 14 futballista, s így magyar név is lesz a kalapban a következő forduló december 12-i sorsolásán. Ehhez azonban többször is le kellett izzadniuk a lelátón ülőknek meg a gyepen lévőknek. Mert nem úgy indult, s a látottak összképe alapján nem is úgy folytatódott, ahogyan azt sokan megálmodták. Azt ugyan nem írhatjuk le, mert nem lenne igaz, hogy a hazaiak féltek az ellenféltől, azt viszont valóságként kellett átélniük, hogy a görögök uralták a játékteret. Még akkor is, ha láthatólag szándékosan adta „oda” nekik szinte az egész pályát a DVSC. A nagy tét miatt a valós tudásuk alatt játszottak, s az, ami máskor vakon is sikerül, most elakadt, nagyrészt már a középpályán. Ott volt persze a Loki-védelem meg Tomic kapus, akik – különösen a második félidőben – valóban emberfelettit nyújtottak. Akaratból, küzdeni tudásból jeles.
És némaságból is. Ebből azért, mert nem volt szöveg, duma a pályán, egymással – s a bíróval – nem foglalkoztak a játékosok. Mindenki tette a dolgát. Ott volt, ahol kellett, felszabadította az állandó tűz alatt álló kaput. Érezhető, látható volt, hogy csak a továbbjutásra koncentrálnak, ami – lásd fentebb – nem érdemelne külön fejezetet, de mivel nem ezt szoktuk meg magyar csapatoktól, igenis dicséret jár érte. S azért is, hogy kiemelték: a csapatjátékot azért „találták fel”, hogy annak valamennyi résztvevője tegyen valamit a sikerért. A Loki most véghezvitte ezt, s amikor a lefújás után szinte mindenkinek külön-külön megköszönték a megszervezett és mintaszerű szurkolást, azzal a boldog tudattal tehették, hogy valamikor február végén vagy március elején ismét ennyien töltik meg azt a pályát, amelyet a debreceni labdarúgás már réges-régen kinőtt…
EZ TÖRTÉNT MÉG… Liverpool (angol)–Steaua Bukarest (román) 1-0, továbbjutott: Liverpool 2-1-gyel. Real Mallorca (spanyol)–Köbenhavn (dán) 1-1, tj.: Mallorca 3-2-vel. Barcelona (spanyol)– Panioniosz (görög) 2-0, tj.: Barcelona 5-0-lal. Kraków (lengyel)–Valerenga (norvég) 0-0, 11-esekkel 3-4, tj.: Valerenga. Auxerre (francia)–Utrecht (holland) 4-0, tj.: Auxerre 4-0-lal. Newcastle (angol)–Basel (svájci) 1-0, tj.: Newcastle 4-2-vel. Sochaux (francia)–Dortmund (német) 4-0, tj.: Sochaux 6-2-vel. Heart of Midlothian (skót)–Bordeaux (francia) 0-2, tj.: Bordeaux 2-1-gyel. Split (horvát)–Roma (olasz) 1-1, tj.: Roma 2-1-gyel. Arisz Szaloniki (görög)–Perugia (olasz) 1-1, tj.: Perugia 3-1-gyel. Molde (norvég)–Benfica (portugál) 0-2, tj.: Benfica 5-1-gyel. Parma (olasz)–Salzburg (osztrák) 5-0, tj.: Parma 9-0-lal. Teplice (cseh)–Feyenoord (holland) 1-1, tj.: Teplice 3-1-gyel. Bröndby (dán)–Schalke (német) 2-1, hosszabbítás után 11-esekkel 3-1, tj.: Bröndby. Lens (francia)–Gaziantep (török) 1-3, tj.: Gaziantep 6-1-gyel. Dinamo Bukarest (román)–Szpartak Moszkva (orosz) 3-1, tj.: Szpartak 5-3-mal. Crvena zvezda (szerb-montenegrói)–Rosenborg (norvég) 0-1, tj: Rosenborg 1-0-lal. Dnyepr (ukrán)–D. Zágráb (horvát) 1-1, tj.: Dnyepr 3-1-gyel. T. Moszkva (orosz)–Villarreal (spanyol) 1-0, tj.: Villarreal 2-1-gyel. Levszki Szófia (bolgár)-Slavia Praha (cseh) 0-0, tj.: Szófia 2-2-vel, idegenben lőtt góllal. Groclin Grodzisk Wielkopolski (lengyel)–Manchester City (angol) 0-0, tj.: Wielkopolski 1-1-es összesítéssel, idegenben lőtt góllal. Sporting Lisboa (portugál)– Genclerbirligi (török) 0-3, tj.: Genclerbirligi 4-1-gyel. A Maccabi Haifa (izraeli)– Valencia (spanyol) mérkőzést december 11-re halasztották.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
