Törő szerint…

Hír: Alain Giresse, a franciák legendás futballistája lett Kongó válogatottjának szövetségi kapitánya. A most 53 éves egykori klasszis 47 alkalommal szerepelt a válogatottban, 1984-ben Európa-bajnok volt. (MTI)

Nem tudom, milyen edző Alain Giresse, az biztos, hogy remek futballista volt, ez pedig nagy esélyt ad arra, hogy sikerrel járjon Kongóban. Meggyőződésem ugyanis, hogy egy olyan helyen, ahol tanulni akarnak a játékosok, az viszi a legtöbbre edzőként, aki játékosként kimagaslót alkotott. Elsősorban azért, mert emlékeznek rá, tekintélye van, másrészt pedig amiatt, hogy nemcsak elméletben, hanem pályán is meg tudja mutatni, mit kell csinálni egy-egy szituációban.
Nem tudom, ma hogyan tanulnak meg egy-egy cselt, látványos mozdulatot a gyerekek, az én időmben az jelentette a legtöbbet, ha nézhettük a nagyokat. Később aztán az edzéseken, de főként a grundon, amikor egymás ellen fociztunk, igyekeztünk lemásolni azt, amit láttunk, nem volt annál nagyobb boldogság, mint amikor sikerült megcsinálnunk azt, amit ellestünk a példaképeinktől.
Megszokott dolog volt ez a hatvanas években, látványos példa rá Branikovits Lászlóé, akit nem véletlenül tituláltak „kis Flórinak”. A megszólalásig hasonlított a Császárra, ám ami ennél fontosabb, a mozdulatai is őt idézték. Soha nem beszéltem vele erről, de meggyőződésem, hogy sokat figyelte kora világklasszisát, igyekezett ellesni minden mozdulatát, a tanulást pedig olyan tökélyre vitte, hogy a kis Flóri elnevezés a legteljesebb mértékben jogos volt. Aligha hiszem, hogy bántotta volna a becenév, felteszem, inkább büszke volt rá.
Nem tudom, Kongóban utánozni kezdi-e valaki a franciák apró termetű klasszisát, abban viszont biztos vagyok, hogy rengeteget tanulhatnak tőle a játékosok. Ha ők is úgy akarják – mert ez a legfontosabb. Az elhatározás.”