Nem számíthattunk könnyű mérkőzésre szerdán a németek ellen – a nyitónapon az Európa-bajnok dánokkal szembeni döntetlennel igazolták, jó formában vannak –, ám a 30-27-es vereség így is fejbekólintó. Játékosaink csak saját magukat okolhatják a kudarc miatt, mert amíg tartott a koncentráció, vezettek, s volt esélyük a győzelemre.
Ezúttal Mocsai Lajos szövetségi kapitány sem mentegetőzött.
– Csupán Radulovics és Kulcsár játszott elfogadhatóan, s ez kevés. A védekezésben az első félidőben tudtuk csak megvalósítani elképzeléseinket, később sok volt a hiba. Az látszik, hogy Farkas Ágnest megviselte az egyhetes betegeskedés, a láz, s ezért sokkal gyengébb kondícióban van, s nem tudta azt nyújtani, amire képes. A játékvezetéssel soha nem foglalkozom, most sem kívánok…
A kapitány csupán diplomatikusan utalt a francia bírók tevékenységére, de megjegyezhetjük: nem egyformán ítélték meg a szabálytalanságokat, s ezzel többnyire a magyar csapatot sújtották. De félrevezető lenne, ha ebben keresnénk a vereség okát. Sokkal inkább a sorozatos figyelmetlenség okozta, ami az utolsó tíz percben különösen megengedhetetlen. Hiába védett a hajrában többször is bravúrosan Pálinger, ha a kipattanó labdák elől elfutottak kézilabdázóink, s az egyedül maradt német játékosoknak másodszor már nem okozhatott gondot a gólszerzés.
– Ha szakmailag egy nap alatt nem is tehetek csodát, a szlovének ellen feltétlenül meg kell értetnem a játékosokkal, hogy csak akkor van esélyük, ha az utolsó percig tudnak figyelni – tette hozzá Mocsai Lajos.
Márpedig a szlovének elleni kudarc akár végzetes is lehet. A csoportból, az erőviszonyok alapján, négy együttes juthat tovább. Az már látszik, hogy Kína nem veheti fel a versenyt a legjobbakkal, így a mieink a továbbjutásért éppen a szlovének vagy a dánok ellen javíthatnak. Az első két nap alapján az is látszik, nemcsak a mi válogatottunk Janus-arcú, a szlovén is rendkívül hullámzó teljesítményt nyújt, hiszen amíg a kínaiakat látványos játékkal győzték le, addig az elefántcsontpartiakkal szemben a hajráig hátrányban voltak, s csak az utolsó percekben fordítottak.
A két válogatott eddig nyolc alkalommal találkozott egymással, s hét magyar győzelem mellett egy döntetlen született. Az előjelek tehát nem voltak rosszak.
Nem szakadt meg a hagyomány, a szlovének továbbra is nyeretlenek válogatottunk ellen.
Pedig nem kezdődött jól a nap, hiszen Mocsai a belázasodott, s a délelőtt folyamán a kórházat is megjárt Szrnka Hortenzia helyett Tóth Timeát nevezte, bal átlövőként pedig Ferling Bernadett kezdett. Már az első percekben érződött, hogy rendkívül elszántak a játékosok, maximális figyelemmel küzdenek, bár a védekezés eleinte még a szerda estit idézte. Ezért történhetett meg, hogy a második félidő elejéig nyílt volt a találkozó, csupán háromgólos volt a magyar csapat előnye. A félelmetes formában játszó Radulovics mellett Ferling is pontosan célzott – meghálálta a kapitány bizalmát –, mindketten ontották a gólokat.
A félidei állás (20-17) máskor akár végeredménynek is elmenne, hiszen gyakran csupán ennyi gól esik hatvan perc alatt. A magyar válogatott azonban a fordulást követően sem lassított, viszont alapvetően feljavult a védekezése. Példa erre, hogy nyolc percig képtelenek voltak a szlovének Pálinger kapujába találni, s ekkor lényegében el is dőlt a mérkőzés. A folytatás már örömjátékot hozott, mosolyogva, könnyedén kézilabdáztak a lányok. Felszabadultan tették, a védekezés azonban továbbra is hibátlan volt, a figyelem nem lankadt, s végül 38-25-ös győzelmet aratott a válogatott, megőrizve ezzel a reményt a továbblépésre, amelyre, látva a tegnapi játékot, jó esélyük van.
A mai szünnap után szombaton Kína lesz az ellenfél.
***
ÍGY JÁTSZOTTAK. 3. forduló. A csoport: Spanyolország–Brazília 27-25. B csoport: Koreai Köztársaság– Angola 27-21. C csoport: Ukrajna– Tunézia 33-15. D csoport: Magyarország–Szlovénia 38-25. Góldobóink: Radulovics 11, Ferling 10, Kirsner 5, Lovász 4, Siti 2, Pigniczki 2, Görbicz 1, Mehlmann 1, Kulcsár 1, Tóth 1. (A többi mérkőzés lapzárta után ért véget.)
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
