Veszélyben a sportvagyon

S P O R T P O L I T I K A Elméletileg takarékos, ésszerű megoldásnak tűnt 2000-ben az állami sportlétesítmények működtetésére megalakítani a Sportfolió Kht.-t, de az elmúlt évek alatt éppen az ellenkezője bizonyosodott be. A pazarlóan gazdálkodó, nagy létszámú vezetőség majdnem kétmilliárd forintos adósságot halmozott fel. S ami még ennél is aggasztóbb: fokozatosan felélheti a magyar sport vagyonát.

Salánki Miklós
2004. 01. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy botrányt nem okozott az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése, amelyből kiderült, hogy jentős veszteség halmozódott fel, de törvénysértés nem történt a Sportfolió Kht.-nál. Ugyanis csak erkölcsileg számít „bűncselekménynek”, hogy a nyolc költségvetési intézményből összevont Sportfolió Kht. az ÁSZ-jelentés szerint három év alatt 988 millió forintos veszteséget termelt, s 177 millió forintos tőkehiánya is keletkezett. Az elmúlt egy évben a veszteség tovább nőtt, aminek az egyik következménye az lett: felmentették vezérigazgatói tisztségéből Papp Albertet, s a kilátástalan helyzetből a korábbi helyettesnek, Vass Károlynak kellene kivezetnie a csőd szélén álló társaságot.
Az ÁSZ-jelentés ugyan erre nem tér ki, de sportberkekben a Sportfólió Kht.-t csak az igazgatók magánhasznú társaságának nevezik, amelyben a leváltott sportvezetők, egyesületi elnökök jól fizetett álláshoz juthattak. Itt lett vezető a Vasast nehéz anyagi helyzetbe hozó Gyalog András, s Harcsár István, az OTSH volt elnöke is. A szakemberek szerint az összevonás azért sem lehet nyereséges, mert amíg a létesítmények önállóan működtek, a felelősségük és a saját bevételük is nagyobb volt. Az ÁSZ-jelentésből kiderült, hogy míg 2000-ben a jogelődök saját bevétele 1,9 milliárd forint lett, addig 2002-ben 1,782 milliárd forintra csökkent. A jelentés megállapítása szerint a piaci árak bevezetését az is gátolta, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevők állami támogatásból működő sportszervek, amelyek a nagyobb költséget nem tudják megfizetni. Szomorú példa erre a tavalyi országos vívóbajnokság, amelynek csapatversenyét a magas bérleti díj miatt nem tudták a Nemzeti Sportcsarnokban lebonyolítani, hanem három egyesületi vívóteremben rendezték meg. Mindez hatalmas luxus, hiszen egy állami pénzből fenntartott létesítmény üresen állt, mert a szintén zömében állami pénzből működő szövetség a bérleti díjat nem tudta kifizetni.
Az új vezérigazgató évtizedek óta a magyar sportban él és dolgozik, ezért jól látja a Sportfólió Kht. ellentmondásos helyzetét, azt, hogy a sok-sok milliárd forintos tulajdon megőrzésére, üzemeltetésére és a fenntartására nincs elegendő pénz. Ennek rengeteg összetevője van, például az, hogy az utóbbi években a feladatai negyven százalékkal megnőttek, hozzá került például a szegedi evezőspálya és a Honvédelmi Minisztériumtól a Honvéd létesítménye is. A megnövekedett feladatokkal azonban fordított arányban nőtt az állami támogatás, amely 2001-ben 1,9 milliárd forint volt, az idén pedig a vezérigazgató szerint – szinte hihetetlen – csak 800 millió forint. Az erre az évre tervezett bevétel már eléri a három évvel ezelőtti kétmilliárd forintot, de ennek érdekében jelentősen emelni kell az árakat.
Egy hete egyeztet Gyurcsány Ferenc sportminiszter és Szieben László ligaigazgató arról, hogy az öt budapesti labdarúgóklub – a Ferencváros, az MTK, a Honvéd, az Újpest és a Vasas – a jelenlegi bérleti díjnál jelentősen többet fizessen. Eddig ugyanis a fővárosi klubok a létesítmény fenntartásának csak a húsz százalékát fizették. A megegyezést nehezíti, hogy az öt csapat közül az MTK is anyagi gondokkal küzd, a Vasas és a Honvéd pedig a második osztályban vegetál.
Felvetésünkre, hogy az elmúlt években nagyon sokba kerültek az „ejtőernyősök”, a vezérigazgató elmondta: a most zajló belső vizsgálat után valószínűleg átszervezésre is sor kerül. Vizsgálják azt is, hogy a létesítmények vezetői a feladatok jelentős részét miért adták át külső cégeknek. A szakemberek szerint az egyetlen megoldás a jelenlegi csődhelyzetben az lehetne, ha a Sportfólióba tömörített intézmények újra önállóan működhetnének, a decentralizációt viszont a jelenlegi szerződések nem teszik lehetővé. Például sok millió forintos takarítási szerződéseket kötöttek az intézmények külső vállalkozókkal, amelyekből a pletykák szerint nem csak a söprögetők részesültek. A visszaéléseket, ha egyáltalán voltak, a belső vizsgálatnak kell megállapítani. Az ÁSZ-jelentés csak azt rögzítette, hogy a külső vállalkozások bevonása nem jelentett megtakarítást.
A tét jelentős, sok milliárd forintos állami vagyon, amely ráfordítás nélkül tönkremehet. A jelenlegi felmérés szerint a sportlétesítmények állapota már csak huszonöt százalékos.




ALÁÍRÁS CSAK A JÖVŐ HÉTEN
Titoktartás mellett zajlanak a tárgyalások a labdarúgóliga elnöke, Szieben László és a sportminisztérium képviselői között. Érdeklődésünkre Szieben elmondta: „A tárgyalások befejezéséig semmiféle információt nem szivárogtatunk ki, hírekkel várhatóan a jövő héten szolgálunk majd. Akkor, amikor aláírjuk a szerződést. Nagy horderejű kérdésekről, a magyar sportban lényeges szerepet játszó egyesületek sorsáról és jövőjéről van szó, úgy ítéljük meg, jobb most a csönd.” Mint arról korábban beszámoltunk, a felek a múlt hét hétfőjén ültek először tárgyalóasztalhoz, hogy megbeszéléseket folytassanak, és végleges döntést hozzanak a stadionrekonstrukcióról és a Sportfólió Kht. kezelésében lévő öt fővárosi stadion bérleti feltételeiről. (R. F.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.