Vitathatatlan, hogy nem csupán udvariasságból mondhatta Lamine Diack, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, hogy a jubileumi fedett pályás világbajnokság a legjobb volt a vb-k történetében, mert ezt az objektív számok is bizonyítják. A budapesti vb első csúcsa a részvételi rekord volt, hiszen korábban soha nem indult 148 ország atlétája a fedett pályás világversenyen. A kiemelkedően magas színvonalat bizonyítja, hogy a négy világcsúcs, két beállítás és egy Európa-rekord mellett hét világbajnoki és 89 nemzeti csúcs született.
– Úgy gondolom, hogy Diack elnök úr nem udvariasságból nevezte a budapesti világbajnokságot a legjobbnak, mert a külföldi visszajelzések is nagyon jók voltak – magyarázta Rábold Gusztáv, a Magyar Atlétikai Szövetség és a szervezőbizottság elnöke. – A zsúfolt program ellenére egyetlen olyan apró hiba sem történt, amely a versenyt akadályozta volna. Ismét sikerült bizonyítanunk a világnak, hogy mi, magyarok remek rendezők vagyunk. Sajnos most ehhez nem párosult a magyar atléták jó szereplése, amely még emlékezetesebbé tehette volna a világbajnokságot.
A magyar válogatott negatív csúcsot állított fel, mert csapatunkból egyetlen versenyző sem került a döntőbe. Ha mindehhez hozzászámoljuk, hogy a helyszínen a három nap alatt mindössze tízezer néző láthatta élőben a világ legjobb atlétáinak a küzdelmét, akkor felmerül a kérdés: érdemes volt-e 850 millió forintot áldozni arra, hogy megrendezzük a világbajnokságot.
– Nem egyszerű erre a kérdésre válaszolni. Üzleti vállalkozásként a vb pénzügyi mérlege pozitív lett. Bár pontos adatokkal még nem szolgálhatunk, az már egyértelmű, hogy a vb nyereséges vállalkozásnak bizonyult, és ez nem kis mértékben a vb lebonyolítására vállalkozó PromoSport Kft.-nek, a mögötte sorakozó marketingszakembereknek köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a szövetség anyagi helyzete jelentősen javult, hiszen a szabadtéri világbajnokság pályázata és egyéb adósság miatt szövetségünk tartozása száztízmillió forint volt, amely most húsz-huszonöt millióra csökkenhet. Az országnak és különösen Budapestnek ez a világverseny kitűnő reklámot jelentett.
A szövetség elnöke nem ért egyet azzal a kritikával, hogy a szakvezetésnek az utóbbi három évben sokkal tudatosabban kellett volna legjobb atlétáinkat felkészítenie a budapesti vb-re, s így elkerülhető lett volna a kudarc.
– A szűk hazai élmezőny minden évben az adott világversenyre készült. Ez egy folyamat, amelyet nem lehet egy fedett pályás vb miatt megszakítani. Az a magyar atlétika balszerencséje, hogy versenyzőink elsősorban dobószámokban tartoznak a nemzetközi élmezőnybe. A kalapácsvetés és a diszkoszvetés viszont nem szerepelhet a fedett pályán.
Március elején, tizenöt év után rendeztek ismét atlétikai világversenyt Budapesten. Az ország és a sportág jelenlegi gazdasági helyzetét látva valószínűleg ismét másfél évtizedet kell várni arra, hogy a világ legjobb atlétái eljöjjenek Budapestre. Az 1998-as Európa-bajnokság erkölcsi és anyagi sikere is azt jelzi, hogy jobban megéri kontinensbajnokságot rendezni. Ennek a következő állomása a 2007-es utánpótlás Európa-bajnokság lehet Debrecenben.
***
Bajnokok bukása.
Két doppingeset árnyékolja már be a budapesti világbajnokságot, ráadásul mindkét atlétanő aranyéremmel távozhatott. A kiemelkedően szereplő orosz női csapatból a 200 méteren első orosz Anasztaszja Kapacsinszkaja bukott le, a vizeletmintájában a tiltott szernek minősülő sztanozololt mutattak ki. Az osztrák Neuen Kronen Zeitung értesülése szerint a női súlylökés győztese, az ukrán Vita Pavlis szervezetében is találtak tiltott szert. A B próba ellenőrzését ezen a héten végzik el, s akkor derül majd ki, hogy a szabadtéren kétszeres kontinensbajnok Pavlist megfosztják-e aranyérmétől, és az eredetileg második helyen záró, a tavaly augusztusi párizsi vb-n győztes orosz Szvetlana Kriveljova lép-e előre. Ránézésre mindketten gyanúsak voltak, de csak egyikük akadt fenn a doppinghálón.
Menczer Tamás
Menczer Tamás: Ruszin-Szendi Romulusz pont olyan pojáca, mint a főnöke + videó
