A sakkozók is gyorsítottak

S a k k A klasszikus hagyományokat felváltó direkt kieséses rendszerben, hét fordulóban lehet világbajnok az a jó idegzetű nagymester, aki az újfajta lebonyolításban eléggé edzett és az Élő-értékszámával kiharcolta az indulás jogát a 128 szerencsés között, s kevés kockázattal, jó anyagi feltételekkel versenyezhet a FIDE világbajnoki címért Tripoliban. A másfél millió dollár összdíjazású FIDE-világbajnokság győztese mérkőzhet meg a világranglistát vezető orosz Garri Kaszparovval. E párharc nyertese csatázik majd a Lékó Péter–Vlagyimir Kramnyik klasszikus vb-döntő győztesével az egyesített világbajnoki címért.

A jelentős díjazás miatt anyagilag nemigen beszélhetünk nagy vesztesekről, ámbár a mezőnyből mindig kiesnek nagyágyúk is: ez idő szerint Short és Ivancsuk búcsúzott idejekorán. A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben a szigorú hároméves ciklusokban közlekedő jelöltek nemzeti bajnokságok, zónaversenyek majd a zónaközi verseny után a világbajnokjelöltek közé juthattak, s onnan a félelmetes szovjet játékosok közé. Emlékeztetőül néhány név: Bronstein, Keresz, Szmiszlov, Tal, Petroszjan, Szpasszkij, Geller, Korcsnoj. Ha sikeres volt a sakkozó, akkor elméletileg az öreguras tempójú, 24 játszmás világbajnoki páros mérkőzésen játszhatott. Szovjet uralom jellemezte ezeket a tornákat, s egyedül az amerikai Fischernek sikerült az áttörés 1972-ben, sikere azonban csak három évig tartott, s utána a Karpov– Kaszparov kettős viaskodása maradt meg a palettán.
A mai sakkozói programot is gyorsulás jellemzi: némi káosz közepette, ami az egyre nagyobb pénzdíj hatása alatt, de az oroszok felügyelete alatt virul és fejlődik.
Fejlődik, mert Fischer óta a díjak hihetetlenül megnőttek, s a legjobbak százezer dollárokért viaskodnak, ami óriási, ha például az 1962-es zónaközi döntő első díjára gondolunk (Fischer győzött Petroszjan, Geller, Korcsnoj, Stejn előtt), amely 2000 svéd korona volt, s a verseny maga 40 napig tartott. Igaz, akkoriban még sakkművészetről beszéltünk… Ma, úgy tűnik, a kaszinólátogatás szintjén zajlanak a tornák: nyerni-veszíteni nem jelent időveszteséget, s a szakmai színvonalat csakis Élő-pontszámmal mérjük.
Az idén magyar részről Ács Péter és Almási Zoltán indult: utóbbi a negyedik fordulóban Kaszimdzsanov ellen vesztett és búcsúzott, Ács Movszesziantól kapott ki a második fordulóban. Az angol Michael Adams az azeri Tejmur Radzsabovval, az üzbég Rusztam Kaszimdzsanov a bolgár Veszelin Topalovval játszik a négyfordulós középdöntőben, ahol két-két mérkőzést játszanak világossal és sötéttel, s amennyiben azt követően döntetlen az állás, két rapidpartira kerül sor. Az elődöntő állása 3. mérkőzés után: Kaszimdzsanov (üzbég, 2652 Élő-pont)–Topalov (bolgár, 2737) 1,5-1,5, Adams (angol, 2731)–Radzsabov (azeri, 2670) 2-1.
Az elődöntő első fordulójában Adams sötéttel így győzött:

Radzsabov (2670) –
Adams (2731)
Tripoli (6), 2004. július 1.
Katalán vezércsel (E04)
1. d4 Hf6 2. c4 e6 3. g3 d5 4. Hf3 dxc4 5. Fg2 a6 6. 0-0 Hc6 7. e3 Fd7 8. Hc3 Hd5 9. Hd2 Hb6 10. Ve2 Ha5 11. e4 Fb4 12. Vg4 Vf6 13. Hf3 h5 14. Vf4 Vxf4 15. Fxf4 0-0-0 16. Bac1 f6 17. h4 Kb8 18. Bc2 Bhe8 19. Be1 Hc6 20. Bd2 Ha7 21. Bde2 Hb5 22. Fd2 Fxc3 23. bxc3 Ha4 24. Be3 c5 25. e5 Fc8 26. dxc5 Hxc5 27. Ff1 Ha3 28. Hd4 Hc2 29. Hxc2 Bxd2 30. Hd4 b5 31. B3e2 Bxe2 32. Fxe2 Bh8 33. exf6 gxf6 34. f4 Ha4 35. Bc1 Kc7 36. Kf2 Hc5 37. Ke3 Fb7 38. Bg1 Fd5 39. g4 hxg4 40. Bxg4 Kd6 41. f5 e5 42. Hc2 Fe4 43. Bxe4 Hxe4 44. Kxe4 Bxh4+ 45. Ke3 Bf4 46. Hd4 b4 47. He6 bxc3 0-1.

Ács (2548)–Movszeszian (2647)
Tripoli (2.4), 2004. jún. 22.
Szláv védelem (D15)
1. d4 Hf6 2. c4 c6 3. Hf3 d5 4. Hc3 a6 5. e3 b5 6. b3 Fg4 7. Fe2 Hbd7 8.0-0 e6 9. h3 Fh5 10. Fb2 Fd6 11. He5 Fxe2 12. Hxe2 Vc7 13. cxb5 cxb5 14. Bc1 Vb8 15. Hxd7 Hxd7 16. e4 dxe4 17. d5 0-0 18. dxe6 Hc5 19. Hf4 Ba7 20. Hh5 Hxe6 21. Hf6+ gxf6 22. Vg4+ Hg5 23. Fxf6 h6 24. Bc6 Fe5 25. h4 Fh2+ 26. Kh1 Vf4 27. Vh5 Hh7 28. Fd4 Bfa8 29. Bxh6 f6 30. Bg6+ Bg7 31. Vd5+ Kf8 32. Fc5+ Ke8 33. Ve6+ 1-0.