Otto Rehhagel mester a nagy parti előtt sem győzte hangsúlyozni, hogy az ellenfél, a szerinte már-már megállíthatatlan focit játszó Csehország az Európa-bajnokság második elődöntőjének favoritja, ám mindez a szurkolókat voltaképpen hidegen hagyta. A görög utazási irodákat megrohamozták a szurkolók, aki csak tehette, Portóba utazott. „Ezt látni kell!” – ez volt a jelszó.
A zeuszi magasságokba emelt német kapitányt éltette sok ezer kék-fehér zászlóba burkolózó ifjú és öreg a város utcáin, jól tudta mindenki, „Otto király” nyilatkozataival csupán futballistái válláról kívánja levenni a terhet, mint tette a portugálok, a spanyolok, majd a franciák ellen is. Az eredmények ismeretesek…
A csehek nem is győzték hangsúlyozni, hogy egyenlők az esélyek: „Senkit nem szabad leírni, különösen nem egy Európa-bajnokság elődöntője előtt!” – mondta például a kezdést megelőzően a 99. válogatott mérkőzésén pályára lépő Karel Poborsky.
A cseh drukkerek jóval kevesebben tették tiszteletüket Portugáliában, mint görög „kollégáik”, a többség odahaza szorított a „Ki játssza a legjobb focit az Eb-n?” versenyen szerte a világon aranyérmesnek titulált együttesnek.
S nemcsak a legjobb fociról lehet szó a csehek esetében, hanem arról is, hogy immáron 2001 novembere óta veretlenek. Akkor a belgáktól kaptak ki, azóta azonban mind a 12 mérkőzésükön legalább egy pontot szereztek, s nem mellesleg százszázalékosak az Eb-n. Négy mérkőzés, négy győzelem.
A természetesen telt házas – 42 ezer néző – Sárkány stadionban is tiszteletet parancsolóan kezdtek. A 3. percben Koller csúsztatott fejjel Rosicky elé, aki a 16-osról jobbal lőtt, a labda a keresztlécet találta el, majd a 6-ban Jankulovski tornáztatta meg Nikolidiszt egy 12 méteres lövéssel. Megjegyzendő, hogy a sztárokhoz képest csupán vízhordó cseh még kétszer veszélyeztetett, nem is akárhogyan az első félidőben, jelezve, ha kell, van másik… A 40. percben aztán kellett is egy másik futballista. Nedved egy lövésnél megsérült, Smicer állt a helyére. A Juventus-sztár sírva ült le, tán érezte, ez a görög válogatott minden csapatra veszélyt jelenthet. Az első játékrészben csupán az dőlt el, hogy minden a másodikban dől el.
Ami a második félidőt illeti, mindkét csapat megmutatta, képes kőkemény játékra is, hogy nem mondjuk, durvára. Collina gyakorlatilag megállás nélkül fújta a sípját, s ha csak kicsivel is szigorúbb, többeket kiszórhatott volna. Közben a futballszakmában a görögök felvették a versenyt a csehekkel, tán még több helyzetük is volt… A legnagyobbat azonban Koller hagyta ki a 80. percben, amikor Rosicky átadását lőtte a jobb alsó sarok mellé, majd a vége előtt Baros is hibázott.
A rendes játékidőben egyik csapat sem talált a kapuba, ami azt jelentette, hogy hosszabbításra került sor. Ennek a 15. percében Dellasz fejelt a cseh kapuba.
Drámai küzdelem, görög továbbjutás
L A B D A R Ú G Á S Európa-bajnokság, elődöntő: Görögország–Csehország 0-0 (1-0, ezüstgól) Porto, Sárkány-stadion, v.: Pierluigi Collina (olasz). Görögország: Nikopolidisz – Szeitaridisz, Kapszisz, Dellasz, Fisszasz – Karagunisz, Jannakopulosz, Zagorakisz, Baszinasz (Giannakopulosz 72.)– Vrizasz, Hariszteasz. Csehország: Cech – Grygera, Ujfalusi, Bolf, Jankulovski – Poborsky, Galasek, Rosicky, Nedved (Smicer 40.) – Baros, Koller. Gólszerző: Dellasz (105.)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!