Érthetõen elkeseredettek a
miskolci szurkolók, hiszen
csütörtökön még abban reménykedhettek,
hogy a DVTK annak ellenére
indulhat az elsõ osztályban,
hogy a Magyar Labdarúgó-szövetségtõl
az anyagi feltételek hiánya
miatt nem kapott klublicencet. A
bizakodás oka az volt, hogy a városi
önkormányzat a súlyos anyagi
gondok ellenére nem fordított
hátat a labdarúgásnak, s 75 százalék
üzletrészt akart szerezni a klubot
üzemeltetõ kft.-ben. A mentõterv
szerint a DVTK 1910 Kft. tulajdonosa,
Ott Erzsébet átadja a tulajdonát
Varga Zsoltnak, aki ebbõl
25 százalékot megtart, 75 százalékot
pedig továbbad az önkormányzatnak,
amely részt vállalt
volna az élvonalbeli együttes finanszírozásában.
Az elgondolásból
végül nem lett semmi, mert a
volt és a jövendõbeli tulajdonos,
tehát Ott Erzsébet és Varga Zsolt
nem tudott megegyezni. Információink
szerint a megállapodás
azért nem jött létre, mert kiderült,
hogy a kft.-nek nem csupán 160
millió forintos adóssága van, hanem
emellett jogerõs bírósági végzéssel
26 millió forintos értékben
végrehajtás is terheli. Emellett az
új tulajdonos, Varga Zsolt a Magyar
Labdarúgó-szövetségtõl nem
kapott garanciát arra, hogy ha az
anyagi gondok rendezõdnek, a
DVTK elindulhat az elsõ osztályban.
Felmerül a kérdés: mi volt a
szerepe Varga Zsoltnak, az önkormányzat
miért nem a tulajdonossal
közvetlenül üzletelt?
Bartha György, Miskolc város
sporttanácsosa kérdésünkre elmondta,
hogy a labdarúgócsapatot
üzemeltetõ kft.-nek tudomásuk
szerint 160 millió forint tartozása
van, s ezt közpénzbõl nem lehet
és szabad kifizetni. Az önkormányzat
vezetésének az volt a határozott
álláspontja, hogy segít a
labdarúgócsapaton, de csak akkor,
ha az tiszta lappal indul az elsõ
osztályban. Varga Zsolt szerepe
tehát az lett volna, hogy 25 százalék
tulajdonrész fejében kifizette
volna a csapat adósságát, majd a
tartozástól megtisztított kft. 75
százalékát átadta volna az üzemeltetésben
szerepet vállaló önkormányzatnak.
Az elsõ osztály elnevezés valószínûleg
marad, de megyei elõjellel,
mert a DVTK nem tud elindulni
az élvonalban, akkor a szabályok
szerint öt osztállyal vissza kell minõsíteni,
ami megyei elsõ osztályt
jelenthet. A város sportvezetõi és
szurkolói most abban reménykednek,
hogy a szövetség és a liga segítségével
sikerül olyan megoldást
találni, hogy Miskolcnak legalább
másodosztályú csapata lehessen.
Nem biztos, hogy ezt a segítséget
megérdemli, hiszen az együttes
évek óta anyagi csapdában vergõdik.
Ebben a felelõtlen vezetés is
szerepet játszott, hiszen miközben
a DVTK súlyos anyagi gondokkal
küzdött, az elsõ osztályba feljutott
játékosokat és szakvezetõjét nem
tudta kifizetni. Eközben Détári Lajost
szerzõdtette vezetõ edzõnek,
aki bizonyára nem marad Miskolcon,
ha a csapat csak a megyei bajnokságban
indulhat.
?
Szegeden viszont fellélegezhetnek
a labdarúgás szerelmesei, miután
kiderült, Ferencz Gábor elnöknek,
az FC Szeged fõszponzorának távozásával
sem szûnik meg a foci,
sõt a csapat ismét indulhat az NB
1/B-ben. Új tulajdonosa lett az FC
Szegednek, az egykor elsõ osztályú
labdarúgócsapatokban játszó,
majd néhány évig edzõsködõ bosnyák
származású Dusan Djurics
vásárolta meg a klubot mûködtetõ
kft.-t. Az elnök elmondta, mindent
elkövet annak érdekében, hogy játékosai
jövõre már az NB1-ben
szerepeljenek. Részérõl ennek
semmi akadálya, hiszen biztosítani
tudja az anyagiakat, akár ötmillió
eurót is.
– Alaposan körülnéztem, mielõtt
az FC Szeged megvásárlása
mellett döntöttem – magyarázta
Dusan Djurics. Hat év óta megkülönböztetett
figyelemmel követem
a magyar labdarúgást, és megdöbbenve
tapasztaltam, hogy a korábbi
évekhez viszonyítva mennyire
háttérbe szorult a sportág. Ez
azért is meglepõ, mert Európa, sõt
a világ számos országában ennek
ellenkezõjét látjuk. Azonkívül,
hogy a mérkõzések tömegeket
vonzanak, ma már jó üzletnek
számít a labdarúgás. Tudom, nagy
kockázatot vállaltam, amikor Szeged
mellett határoztam, de bízom
benne, hogy amit elterveztem, az
valóra is válik.
A tervekrõl szólva az új tulajdonos
elmondta: reményei szerint
csapata jövõre már a legjobbak
társaságában küzdhet a bajnoki
pontokért. A cél az, hogy az elsõ
osztályban az élmezõnyben végezzen,
és kijusson a nemzetközi porondra,
mert csak így van értelme
pénzt fektetni a csapatba. Az új tulajdonos
8-10 hazai és 5 külföldi
labdarúgót szeretne szerzõdtetni.
Japánból egyelõre két futballistára
számít, mert menedzserként
többször járt a távol-keleti országban,
és meggyõzõdött róla, hogy
ott is vannak tehetségek.
A meglepõ és merész célok
megvalósításához a létesítményt
is fejleszteni kell, mert a szegedi
stadion alkalmatlan nemzetközi
mérkõzések rendezésére.
A JÖVÕ ZÁNKÁN. A Magyar Labdarúgó-szövetség és a Magyar Labdarúgóliga
nyári tábort rendez Zánkán, amelyen az ország legtehetségesebb
fiatal labdarúgói felmérésen és tornán vesznek részt. Mészöly Kálmán,
a liga szakmai igazgatója elmondta, hogy az egy hónapos edzõtáborozás
alatt több mint 600 fiatal focistát mérnek fel, s rendeznek számukra regionális
válogatott tornát. Ehhez a sportminisztérium anyagi támogatását
is kérték, amely viszont forráshiányra hivatkozva visszautasította a
segítséget. Az anyagi nehézségek ellenére a rendezvény nem marad el,
amelyen a sportág vezetõi bebizonyíthatják, hogy nem csupán beszélnek
az utánpótlás fontosságáról: a nyitó napon Mészöly Kálmán bíráskodott,
ma pedig Bozóki Imre, Mezey György és Szieben László is vezet
mérkõzéseket.
