Hariszteasz fejesgólja Eb-aranyat ért

L A B D A R Ú G Á S Európa-bajnokság, Döntő: Portugália-Görögország 0-1 (0-0) Lisszabon, Luz stadion. 63 ezer néző, vezette: Markus Merk (német). Portugália: Ricardo – Miguel (Paolo Ferreira, 43.), Ricardo Carvalho, Jorge Andrade, Nuno Valente – Costinha (Rui Costa, 60.), Maniche, Deco, Figo, Ronaldo – Pauleta (Nuno Gomes 73.). Görögország: Nikopolidisz – Szeitaridisz, Kapszisz, Dellasz, Fisszasz – Jannakopulosz (Veneditisz, 76.), Kacuranisz, Zagorakisz, Baszinasz – Vrizasz, Hariszteasz. Gólszerző: Hariszteasz (58.).

Az első dicséretet már a döntő előtt megkapták a házigazdák, s nem is akárkitől. Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke egy sajtótájékoztatón kitűnőre értékelte a mérkőzéssorozatot és a rendezést is, hozzátéve – egy csapásra a FIFA és a jövő felé is fordítva az érdeklődést –, hogy hiszi, a 2006-os németországi világbajnokság is hasonlóan sikeres lesz. Meg is indokolta az optimizmusát: közölte, hogy „ha egy 16 csapatos viadal ilyen kiváló mérkőzéseket hoz, ekkora érdeklődést vált ki, akkor a világ legjobb 32 csapata még többre lehet képes.”
Többre, ez valószínűsíthető, bár erről még korai beszélni. Arról viszont nem, hogy a görög repülőtereken több ezren várták, hogy legalább egy „állóhelyet” kapjanak a Lisszabon felé induló számtalan charterjárat valamelyikére. Soha nem tapasztalt érdeklődés volt az utazási irodákban, amelyek kapacitása azonban, a repülni vágyók nagy szomorúságára, véges volt.
Még arra a hírre sem oldódtak meg a gondok, hogy Mihalisz Liapisz közlekedési miniszter utasítására az állami légitársaság 2500 szurkolót csökkentett áron, különgépekkel juttatott el Portugáliába. A gesztus nem akármilyen, ám az igények miatt csak gesztus maradt.
És még mindig a görögöknél maradva… Óriási megtiszteltetés éri ma Athénban a döntőbe jutott válogatottat, bármi is legyen a végeredmény: a régi olimpiai stadionban, a Márványstadionban fogadják a hazatérő hősöket. A válogatott a Panathinaikon arénában üdvözli az athéniakat. Abban, amelyben az első újkori játékokat rendezték 1896-ban. A 45 ezer férőhelyes létesítményben eddig csak görög olimpiai bajnokokat köszöntöttek. A megtiszteltetés tehát óriási, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Athén és a görög nép már a nagy sportünnep lázában ég. Persze, látni való volt az elmúlt három hétben, hogy a görög válogatott mindent megtett azért, hogy „zeuszi” csúcsok közelébe jusson.
De hogy vajon feljut-e a csúcsra, arra csak az esti finálé adott választ, amelyet a zsúfolásig telt Luzban, ebben a gyönyörű lisszaboni stadionban rendeztek.
Persze, a csodás stadion mit sem ér futball nélkül, s ebből bizony nem sokat láthattunk az első félidőben. Nincs mese, a nagy tét minden kritikus vállalkozást, minden kockázatos kísérletet meghiúsított. Aki nem gondolkodott, csak rúgott, az Costinha volt a 12. percben. A gondot csak az jelentette, hogy nem a labda volt a célpont, henem egy görög boka, sárga lapot érőn. Két perccel később Miguel lőtt a 16-os sarkáról, a „mellégyanús” labdát Nikopolidisz, biztos, ami biztos, kitornázta. A vendégválasz két perc múlva érkezett. Hariszteasz került helyzetbe szinte a semmiből, s Ricardo kapusnak észnél kellett lennie, hogy megőrizze a kapuját. Az első játékrészről a legnagyobb jóakarattal sem lehet több jót írni, a rosszat, a gyenge, kapkodó futballt meg minek öblögessük. Minden döntés a második félidőre maradt. Az 57. percben nagy-nagy csönd szállt az arénára, amiben már megint egy görög szöglet volt a „bűnös.” Baszinasz rúgta középre a labdát, Hariszteasz pedig a későn kimozduló Ricardo mellett öt méterről a kapu közepébe fejelt (0-1). Sebességet váltott a portugál csapat, de a labda csak nem akart Nikopolidisz kapujába jutni. A mérkőzés végéig sem sikerült, így az esélytelenebb görög válogatott nyerte az Európa-bajnokságot.

---