Észak-Amerikában a nagy profi sportágakban többnyire tízesztendős megállapodásokat kötnek a klubok a játékos-szakszervezetekkel, s ennek eredményeként az adott időszakban garantáltan nem zavarják meg a bajnokságok lebonyolításait a viták. Egy-egy kollektív szerződés lejártakor azonban fellángolnak a harcok, leginkább a bérezésben nehéz megállapodni. Néhány esztendeje a kosárlabdaliga (NBA) rajtja csúszott jelentősen, az idén az NHL küzd hasonló problémákkal. Utoljára 1994-ben volt ilyen okok miatt kényszerszünet, akkor 103 napot csúszott a bajnoki rajt, és az alapszakaszra kiírt 82-82 mérkőzésből csak 48-at játszottak le.
A legjelentősebb probléma, hogy az elmúlt évtizedben ugyan ugrásszerűen nőttek a bevételek, de a kiadások még ezeket is messze meghaladták. Mind több városban okoz ez komoly problémát, s a pénzügyi versenyben a kevésbé tőkeerős, illetve kisebb reklámpiaccal rendelkező kanadai klubok óriási hátrányba kerültek. Miközben az NHL létszáma folyamatosan nőtt, a kanadai csapatoké a felére csökkent, s hét együttes megszűnt, vagy az Egyesült Államokba tette át székhelyét. De már a nagy tradíciókkal rendelkező amerikai csapatok is bajba kerültek. A nemrég még a bajnoki címért harcoló s sztárok sorát felvonultató Pittsburgh Penguins léte is állandóan veszélyben forog, annak ellenére, hogy a zseniális Mario Lemieux, aki részvényes is a klubban, járandóságai egy részéről lemondott, hogy megkímélje a Penguinst a csődtől. Hasonló okokból kellett lemondani a cseh szupersztár, Jagr játékáról.
Jelenleg 30 együttes alkotja a ligát, s a klubok a legutolsó idényben összesen 224 millió dollár veszteséget termeltek – a deficit elsődleges oka a magas fizetésekre vezethető vissza. Tíz év alatt a hokisok átlagkeresete 600 ezerről a háromszorosára nőtt, és a liga által elért nyereség 75 százalékát az ő javadalmazásuk viszi el. De nem csupán a legutóbbi szezonban költekeztek túl sokat a csapatok, hanem az elmúlt évtizedben folyamatosan, ezért az NHL az utóbbi tíz évben 1,8 milliárd dollár adósságot halmozott fel.
Éppen ezért a klubok irányítói szeretnék elérni a fizetési plafon bevezetését, vagyis azt, hogy egy csapatban az összkereset mértéke ne léphessen át egy bizonyos határt. Az elképzelés az NBA-ben bevált, s ezt szeretnék a hokisoknál is meghonosítani. A játékosok azonban mereven elzárkóznak az elképzeléstől, és csak ötszázalékos fizetéscsökkentést, illetve a luxusadó bevezetését fogadnák el.
Egyezség hiányában viszont nincs rajt, s ezen az európai klubok nyerhetnek a legtöbbet. A bizonytalan időtartamú kényszerszünetet a játékosok többnyire otthonukban akarják átvészelni, úgy, hogy közben anyagilag se járjanak teljesen rosszul, ráadásul a játékból se essenek ki. Az egyik legnagyobb sztár, Jaromir Jagr már hazatért Csehországba, és nevelőegyüttesében, Kladnóban folytatja a jégkorongot. A választást megkönnyítette számára, hogy az együttes klubelnöke az édesapja. Elsőre döbbenetes szám, összesen 73 cseh hokis szerepel a tengerentúlon az NHL-ben, s már több mint a felük megállapodott valamelyik honi klubbal. Nem csoda, ha óriási az érdeklődés Csehországban az új szezon iránt: nőtt a bérletek eladása.
Hasonló a helyzet Oroszországban, Finnországban és Svédországban is. Az oroszoknál az elmúlt években egyébként is megélénkült a játékospiac, hiszen a bizonytalan eredetű pénzek egy részét éppen a Szuperligán keresztül mossák tisztára, és már jó néhány orosz klaszszist sikerült hazacsalogatni a bajnokságba. A finneknél a múlt héten kezdődött meg a bajnokság, s több NHL-játékos is pályára lépett. A svédek két szupersztárja, Peter Forsberg és Mats Sundin ugyancsak hazakészül. A kanadai és amerikai hokisok szintén kacsingatnak Európa felé. A Calgary Flames játékosa, Montador például a francia élvonalbeli Mulhouse-hoz írt alá. A tengerentúlon két kisebb – egy hat-, illetve egy nyolccsapatos – bajnokság indul, oda is lehet csatlakozni.
Orbán Viktor újság mögül üzent: szokatlan interjú jön + videó
