Európa nyerhet legtöbbet

J é g k o r o n g Nem sok remény van rá, hogy október 13-án megkezdődik az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) 2004/05-ös szezonja, mert a játékosok és a klubtulajdonosok képtelenek megegyezni az új kollektív szerződésről. A tulajdonosok a jelentős veszteségek miatt csökkenteni akarják a fizetéseket, míg a játékosok ragaszkodnak az eddig kiharcolt bérekhez.

Sütõ-Nagy Zsolt
2004. 09. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Észak-Amerikában a nagy profi sportágakban többnyire tízesztendős megállapodásokat kötnek a klubok a játékos-szakszervezetekkel, s ennek eredményeként az adott időszakban garantáltan nem zavarják meg a bajnokságok lebonyolításait a viták. Egy-egy kollektív szerződés lejártakor azonban fellángolnak a harcok, leginkább a bérezésben nehéz megállapodni. Néhány esztendeje a kosárlabdaliga (NBA) rajtja csúszott jelentősen, az idén az NHL küzd hasonló problémákkal. Utoljára 1994-ben volt ilyen okok miatt kényszerszünet, akkor 103 napot csúszott a bajnoki rajt, és az alapszakaszra kiírt 82-82 mérkőzésből csak 48-at játszottak le.
A legjelentősebb probléma, hogy az elmúlt évtizedben ugyan ugrásszerűen nőttek a bevételek, de a kiadások még ezeket is messze meghaladták. Mind több városban okoz ez komoly problémát, s a pénzügyi versenyben a kevésbé tőkeerős, illetve kisebb reklámpiaccal rendelkező kanadai klubok óriási hátrányba kerültek. Miközben az NHL létszáma folyamatosan nőtt, a kanadai csapatoké a felére csökkent, s hét együttes megszűnt, vagy az Egyesült Államokba tette át székhelyét. De már a nagy tradíciókkal rendelkező amerikai csapatok is bajba kerültek. A nemrég még a bajnoki címért harcoló s sztárok sorát felvonultató Pittsburgh Penguins léte is állandóan veszélyben forog, annak ellenére, hogy a zseniális Mario Lemieux, aki részvényes is a klubban, járandóságai egy részéről lemondott, hogy megkímélje a Penguinst a csődtől. Hasonló okokból kellett lemondani a cseh szupersztár, Jagr játékáról.
Jelenleg 30 együttes alkotja a ligát, s a klubok a legutolsó idényben összesen 224 millió dollár veszteséget termeltek – a deficit elsődleges oka a magas fizetésekre vezethető vissza. Tíz év alatt a hokisok átlagkeresete 600 ezerről a háromszorosára nőtt, és a liga által elért nyereség 75 százalékát az ő javadalmazásuk viszi el. De nem csupán a legutóbbi szezonban költekeztek túl sokat a csapatok, hanem az elmúlt évtizedben folyamatosan, ezért az NHL az utóbbi tíz évben 1,8 milliárd dollár adósságot halmozott fel.
Éppen ezért a klubok irányítói szeretnék elérni a fizetési plafon bevezetését, vagyis azt, hogy egy csapatban az összkereset mértéke ne léphessen át egy bizonyos határt. Az elképzelés az NBA-ben bevált, s ezt szeretnék a hokisoknál is meghonosítani. A játékosok azonban mereven elzárkóznak az elképzeléstől, és csak ötszázalékos fizetéscsökkentést, illetve a luxusadó bevezetését fogadnák el.
Egyezség hiányában viszont nincs rajt, s ezen az európai klubok nyerhetnek a legtöbbet. A bizonytalan időtartamú kényszerszünetet a játékosok többnyire otthonukban akarják átvészelni, úgy, hogy közben anyagilag se járjanak teljesen rosszul, ráadásul a játékból se essenek ki. Az egyik legnagyobb sztár, Jaromir Jagr már hazatért Csehországba, és nevelőegyüttesében, Kladnóban folytatja a jégkorongot. A választást megkönnyítette számára, hogy az együttes klubelnöke az édesapja. Elsőre döbbenetes szám, összesen 73 cseh hokis szerepel a tengerentúlon az NHL-ben, s már több mint a felük megállapodott valamelyik honi klubbal. Nem csoda, ha óriási az érdeklődés Csehországban az új szezon iránt: nőtt a bérletek eladása.
Hasonló a helyzet Oroszországban, Finnországban és Svédországban is. Az oroszoknál az elmúlt években egyébként is megélénkült a játékospiac, hiszen a bizonytalan eredetű pénzek egy részét éppen a Szuperligán keresztül mossák tisztára, és már jó néhány orosz klaszszist sikerült hazacsalogatni a bajnokságba. A finneknél a múlt héten kezdődött meg a bajnokság, s több NHL-játékos is pályára lépett. A svédek két szupersztárja, Peter Forsberg és Mats Sundin ugyancsak hazakészül. A kanadai és amerikai hokisok szintén kacsingatnak Európa felé. A Calgary Flames játékosa, Montador például a francia élvonalbeli Mulhouse-hoz írt alá. A tengerentúlon két kisebb – egy hat-, illetve egy nyolccsapatos – bajnokság indul, oda is lehet csatlakozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.