Két évvel ezelőtt még úgy nézett ki, hogy egyenes út vezet a csúcs felé. A Haller, Pető kétpárevezős 2001-ben a magyar evezősport első világbajnoki aranyérmét nyerte, majd 2002-ben sikerült a címvédés. A következő esztendőben azonban sérülés és baleset akadályozta a felkészülésüket, ezért indokolható volt a visszaesés, sőt a szakvezetés az olimpiai kvótát jelentő világbajnoki hetedik helyezést bravúrként próbálta eladni – sikerrel. A világbajnokok olimpiai felkészüléséről is csak biztatót hallhattunk a tavaszi Világkupa-versenyekig, amelyeken Hallerék ugyan nem ijesztgették ellenfeleiket, de bekerültek a döntőbe, kétszer hatodikok, egyszer ötödikek lettek. Szurkolóik úgy gondolták, hogy ezután fokozatosan javulni fognak, majd az olimpián csúcsformában az éremcsata résztvevői is lehetnek. A szakvezetés azonban a külső szemlélő számára érthetetlenül úgy határozott, hogy szétszedi a párost, s Haller Ákos – az egypárban az olimpiáról lemaradó – Bencsik Gáborral fog versenyezni.
Ugyan hallhattunk olyan véleményt, hogy egy hónap alatt két világklasszis evezősből sem lehet ütőképes párost alkotni, a szakvezetés azonban ragaszkodott az elhatározásához. Aztán az olimpián szembesülhettek a szomorú eredménnyel: az újonc kétpárevezős az előfutamban, a középdöntőben és a B döntőben is csak utolsó előtti, ötödik lett, így messze elmaradt a várakozástól, csak a tizenegyedik helyen végzett.
– Ezt az eredményt nehéz megmagyarázni – ismerte el Haller Ákos. – Pedig sokat dolgoztam érte, kockáztattunk is, mégsem sikerült. El kell ismernem, a tizenegyedik helyezés a cserét nem igazolta.
A 28 éves szegedi versenyző érthetően nem szívesen beszél a közelmúltról, hiszen hatéves sikeres szereplés után tiltakozás, ellenkezés nélkül beletörődött abba, hogy világbajnok társát az olimpia előtt lecseréljék. A jövővel kapcsolatban Haller elmondta, egy szakasz lezárult, mindenki tiszta lappal vág neki a következő olimpiai ciklusnak. Egyelőre mindhárman egyesben készülnek, aztán a tavaszi válogatóversenyeken majd kialakul a jövő évi szereposztás.
Érthetően sportpályafutása legnagyobb csalódásaként érte meg Pető Tibor, hogy tartalékként csak nézője lehetett az olimpiának.
– Borzasztó volt versenyzés helyett nézni az olimpiát – magyarázta Pető Tibor. – Évek óta ugyanis arra készülünk, hogy sportpályafutásunk csúcsa lesz az athéni olimpia. A véleményem nem változott, mert a júliusi döntés után is úgy gondoltam, szakmailag hibás szétszedni a párost. Ugyan nem az én feladatom Ákosék olimpiai szereplését megítélni, de a partról úgy láttam, hogy rutintalanul, s ezért bizonytalanul versenyeztek. Meggyőződésem, hogyha hagynak bennünket még egy hónapig nyugodtan készülni, akkor a tavaszinál jobb formában pontszerző helyen végezhettünk volna.
A 24 éves váci evezős nem titkolja, hogy nagyon fájdalmas pofont kapott, amelyet lehetetlen elfelejteni. De már előre tekint, Rapcsák Károly irányításával elkezdte a felkészülést, azzal a céllal, hogy visszakerüljön a nemzetközi élmezőnybe.
Melis Zoltán szövetségi kapitány az olimpia után ugyan elismerte, hogy a váltás nem sikerült, de meggyőződése, hogy a Haller, Pető kettős sem szerepelt volna jobban. A kapitány szerint nem felelősöket kell keresni, hanem a tanulságokat levonva a hibákat kell kijavítani. A szövetség elnöksége már megtárgyalta az olimpiai szereplést, amint várható volt, nem hullottak fejek, csupán szakmai magyarázatot kerestek a gyengébb szereplésre. Persze a történteket nem lehet visszacsinálni, a jövő érdekében viszont Pető Tibor legalább annyit megérdemelt volna, hogy azt mondják neki: tévedtünk, elnézést.
Trump aláírta a törvénybe foglalt ígéreteit
