Egy fejezet, egy nagyon sikeres fejezet ért véget a női kajak-válogatott életében, amelyre a versenyzők kérésére még egyszer visszatérünk. A Bóta, Szabó, Viski hármas ugyanis nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy a háromszoros világbajnok négyes váratlan athéni veresége után hálátlanul és sportszerűtlenül fordított hátat edzőjének, Fábiánnénak, akinek az irányításával összesen harmincegy világbajnoki aranyérmet nyert.
Bóta Kinga a válással kapcsolatban elmondta, az nem azért történt, mert az olimpián harminc centiméterrel kikaptak a német egységtől.
– Már tavasszal, a felkészülés alatt megszakadt az addig jó kapcsolat – magyarázta Bóta Kinga. – Kölcsönösen bizalmi válság alakult ki Kati néni és köztünk. Ebből aztán fokozatosan egyre nagyobb feszültség keletkezett a csoportban, ezért a második válogató után úgy határoztunk, hogy szakítunk edzőnkkel. Ez nem történt meg, mert a párosban Janics Natasával az olimpiára készülő Kovács Katalin miatt úgy döntöttünk, hogy a sportág sikeres szereplése érdekében nem váltunk Athénig.
A tízszeres világbajnok Bóta Kinga cáfolta, hogy ez a bizalmi válság elsősorban azért jött létre, mert az eredményeik visszaestek. Pedig ha az előző három világbajnokságon győztes Szabó, Bóta páros megnyeri az első olimpiai válogatót, s ezzel kivívja az athéni indulást, akkor a Janics, Kovács kettős meg sem alakul, amely aztán aranyérmes lett a nyári játékokon.
Egy évvel ezelőtt a keménységéről híres Fábiánné, ha nem is meghatódva, de örömmel mesélte, hogy figyelmes tanítványai felköszöntötték a névnapján, és kedvenc csokijával kedveskedtek neki. Vajon mitől lett keserű ez a csokoládé?
Szabó Szilvia nyolc évig dolgozott együtt Fábiánnéval, s a közös munka eredménye tizenkét világbajnoki aranyérem lett, amellyel a kajakosnő a sportág egyik legeredményesebb versenyzője.
– Sohasem mondtam, hogy Kati néni nem jó edző, s hogy nem neki köszönhetem a sikereimet. Éppen ezért írtunk levelet az olimpia után, amelyben megköszöntük az eddigi munkáját. A mindegyikünknek nagyon fontos olimpiai évben viszont egyre nagyobb feszültség alakult ki közöttünk, amely már az eredményességet is kedvezőtlenül befolyásolta. Ezért határoztam úgy, hogy nyolc év után váltani fogok, de ez nem azért történt, mert az olimpián a négyes ezüstérmes lett. Hiszen négy éve Sydneyben is másodikok lettünk, mégsem hagytam ott Kati nénit.
Viski Erzsébet sem panaszkodhat arra, hogy az edzőjével való együttműködés eredménytelen volt, ugyanis az eltelt nyolc év alatt kilencszer állhatott fel a világbajnoki dobogó felső fokára, olimpián pedig két ezüstérmet nyert. Az olimpia után mégis faképnél hagyták edzőjüket.
– Ugyan győzni mentünk Athénba, de az ezüstérmet is értékesnek tartjuk. Véleményem szerint az elkerülhetetlen válás a mi részünkről nem volt sportszerűtlen. Felmerült ugyan, hogy leülünk Kati nénivel megbeszélni az olimpiát és a búcsút, de úgy ítéltük meg, hogy abban az idegállapotban ebből valószínű veszekedés lett volna, ami senkinek nem hiányzott. Ezért inkább a levélírást választottuk. Nyilatkozatainkban is vigyáztunk arra, hogy az előző két olimpiai ciklus eredményességét utólag ne sározzuk be. Már elkezdtük a felkészülést, új helyszínen, új edzővel – a régi célokért.
Megértő Angyal
A magyar kajak-kenu válogatott kiválóan szerepelt az athéni olimpián – három arany-, egy ezüst- és két bronzérem –, ezért is érthetetlen, hogy a válogatottban példa nélküli vándorlás kezdődött a versenyzők és az edzők között. A kétszeres olimpiai bajnok kenus Kolonics György tizenhét év után elhagyta mesterét, Ludasi Róbertet, s már elkezdte a felkészülést Fábiánnéval. A szintén kétszeres olimpiai bajnok kajakos Vereckei Ákos is valószínűleg edzőt vált. Éppen ezért felvetettük a szakvezetés felelősségét, amely tétlenül szemléli, hogy a legeredményesebb magyar sportágban egy nagyon sikeres olimpia után nemzetközi szintű műhelyek szűnnek meg vagy alakulnak át. Angyal Zoltán szövetségi kapitány kritikánkra elmondta, hogy a versenyzőkben az edzőváltás szándéka több esetben már az olimpia előtt felvetődött. Ezt azonban határozott fellépéssel megakadályozta. Véleményét az olimpiai eredmények egyértelműen igazolták. A nyári játékok utáni „versenyzőkeringőben” viszont a szövetségi kapitány csak tanácsokat adhat, elmondása szerint nem kényszerítheti a sportolókat, hogy maradjanak korábbi edzőjüknél, ha erre nem hajlandók. Úgy véli, szakmailag elfogadható, hogy egy vagy két olimpiai ciklus után a világklasszis versenyzők váltani akarnak, mert ennek legtöbbször pozitív hatása van. A kívülálló számára nehezen érthető döntések helyességét csak az eredmények fogják igazolni vagy cáfolni.
