Európa-bajnokságot ugyan még soha, de világbajnokságot eddig kétszer rendezett Magyarország – igaz, másodszor Ausztriával közösen –, és 1982-ben, majd 1995-ben is ezüstérmes lett. Rendezőként eddig nem lehetett panasz a szereplésre, s most mindenki azt várja, hogy folytatódik az éremgyűjtés. Persze, nem lesz ez egyszerű, mert messze már az az idő, amikor három-négy ország – Szovjetunió, NDK, Jugoszlávia és Magyarország – egymás között osztotta el az érmeket, s másnak csak elvétve jutott. A lista azért is más, mert az előbbi három ország a múlt, s csak Magyarország az örök, de lényegesen ki is bővült. Olyannyira, hogy az első alkalommal 1994-ben kiírt Európa-bajnokságok történetében már Dánia, Norvégia és természetesen Magyarország játszotta a főszerepet. Ez nem azt jelenti, hogy a Szovjetunió örökébe lépett Oroszország, vagy az NDK-játékosokat átvevő Németország, netán a Jugoszlávia jogutódjaként számon tartott Szerbia-Montenegró ne tartozna ma is a legjobbak közé, csupán a korábban rendezett öt Európa-bajnokságon a skandináv országok mellett kizárólag Magyarország tudott diadalmaskodni.
Most is jó leírni ezt, és most is jó felemlegetni a négy esztendővel ezelőtti sikersztorit, amikor Mocsai Lajos együttese szinte esélytelenül utazott Romániába. Sokan óvták is a kudarctól az akkori kapitányt, hiszen az olimpiai ezüstérmes válogatottból fél tucat játékos esett ki, ám a helyükre lépők hatványozott erővel küzdöttek, s végül 1965 után ismét csúcsra ért a válogatott. Európa-bajnokságon először, de ha aranyéremről esik szó, akkor mindig érdemes megemlíteni az egykori világbajnok együttest is.
Az aranyérem pedig most is gyakran szóba kerül, s legtöbbet nem más, mint a szövetségi kapitány, Kiss Szilárd emlegeti, aki szerint alacsonyabbra nem lehet tenni a lécet, mert akkor az elvárt éremszerzés sem sikerülhet.
– Úgy nem lehet nekivágni egy versenynek, hogy nekünk a bronzérem is siker, mert akkor nemhogy túl nem teljesít a csapat, hanem a kitűzött feladatot sem éri el – magyaráz a lélektani háttérről a szeptemberben kinevezett kapitány. – A játékosállomány elég erős, képes a csúcsra jutni, így hát ne legyünk kishitűek.
Erre azért sincs oka a csapatnak, mert lényegében ezzel a játékosállománnyal lett világbajnoki ezüstérmes tavaly Mocsai Lajos. Szívünk mélyén ugyan még most is sajnáljuk az ott elvesztegetett lehetőséget, emlékezetes, hogy hat perccel a vége előtt hat góllal vezetett a csapat Franciaországgal szemben, s innen fordított az ellenfél.
Annak a hat percnek súlyos tanulsága volt, hogy igazi vezéregyéniségből kevés van itthon. Az egyik talán éppen az a Farkas Ágnes lehetett volna, aki egy éve a könnyeivel küszködve fogadkozott, hogy majd az olimpián…, s aki négy esztendeje a bukaresti fináléban a mindent eldöntő gólt szerezte. Athénban elmaradt a kárpótlás, és Budapesten sem sikerülhet, mert a világklasszis átlövő folyamatos térdfájdalma miatt az Eb-felkészülés hajrájában lemondta a válogatottságot.
– Hiányozni fog Ági, hiszen a játékunk felépítésekor fontos szerepet szántam neki – teszi hozzá Kiss Szilárd. – Ő olyan egyéniség, aki a baloldalon teljesen képes összefogni a játékot, improvizációs képességével, küzdeni tudásával pedig bármikor képes lendületet adni a csapatnak. Éppen az a gondom, hogy hasonló képességű vezéregyéniségből nem sok akad, ő az lehetett volna.
Hasonló megfontolásból hívta vissza a keretbe szeptemberben 2000 másik hősét, az akkori Eb legjobb játékosának választott Siti Beátát is. A székesfehérvári irányító azonban a felkészülés második hetében kikerült a csapatból, ami azért is meglepetés, mert az olimpián éppen ezen a poszton volt leginkább gond.
– Valóban nagyon fontos, hogy jó karmestere legyen az együttesnek. Sajnos, Siti Beánál a bajnoki rangadókat látva úgy éreztem, hogy 15-20 percnél többet már nem bír fizikailag. Görbicz Anita nehezen viselte, hogy az olimpián nem volt olyan kirobbanó formában, mint a tavalyi világbajnokságon, ahol a torna legjobb irányítójának választották, s ahol berobbant a nemzetközi mezőnybe. Éppen ezért igyekszem levenni róla a terhet, mert fiatal játékos, aki ezt a felelősséget még nehezebben viseli. Nagyon remélem, hogy szükség esetén Ferling Detti is be tudja tölteni ezt a posztot.
Nem teljesen ideális tehát a helyzet, de soha nem volt az, s ezek az apró jelenségek aligha fogják döntően hátráltatni a válogatottat az eredményességben. Annál inkább fontos az elszántság, ami mindenkin érezhető. A rajtot már mindenki türelmetlenül várta, s az utolsó napokban a feszültségoldást tartotta a legfontosabbnak Kiss Szilárd is, aki óvatosan latolgatja az esélyeket.
– Csak látszólag jobb ez az ág, mint a másik, de ha a sorsoláskor én választhattam volna, akkor is emellett a csoport mellett döntök. Eddig csak a fehéroroszok játékát elemeztük videóról, mert nagy hiba lenne, ha túlzottan előreszaladnánk, már most elkönyvelnénk ellenük a sikert, aztán miközben a franciákra figyelünk, váratlan pofonnal kezdenénk az Európa-bajnokságot. Az osztrákok és a franciák az első napon utánunk játszanak egymás ellen, s majd abból a mérkőzésből feltérképezhetjük őket. Az osztrákoknál továbbra is a rutinos, ismert játékosok szerepelnek, a franciáknál majd kiderül, mennyire alakultak át.
Az biztos, hogy a világbajnoki címet nyert együttesben nem szerepel a zágrábi aranyérmesek közül Szabó Edina, Nicholas és Myaro. Meghatározó játékosok voltak, nélkülük aligha lesz a régi a nagy ellenfél. De ennél tovább ne is elemezgessünk, majd ráérünk a csoportmérkőzések után, akkorra már nemcsak a csoportellenfelekről, hanem a többi csapatról is többet tudunk.
A nagy búcsúzó
Csoportbeosztás
A program
Eb-történelem
A keret:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!