Európa-bajnokságot ugyan még soha, de világbajnokságot eddig kétszer rendezett Magyarország – igaz, másodszor Ausztriával közösen –, és 1982-ben, majd 1995-ben is ezüstérmes lett. Rendezőként eddig nem lehetett panasz a szereplésre, s most mindenki azt várja, hogy folytatódik az éremgyűjtés. Persze, nem lesz ez egyszerű, mert messze már az az idő, amikor három-négy ország – Szovjetunió, NDK, Jugoszlávia és Magyarország – egymás között osztotta el az érmeket, s másnak csak elvétve jutott. A lista azért is más, mert az előbbi három ország a múlt, s csak Magyarország az örök, de lényegesen ki is bővült. Olyannyira, hogy az első alkalommal 1994-ben kiírt Európa-bajnokságok történetében már Dánia, Norvégia és természetesen Magyarország játszotta a főszerepet. Ez nem azt jelenti, hogy a Szovjetunió örökébe lépett Oroszország, vagy az NDK-játékosokat átvevő Németország, netán a Jugoszlávia jogutódjaként számon tartott Szerbia-Montenegró ne tartozna ma is a legjobbak közé, csupán a korábban rendezett öt Európa-bajnokságon a skandináv országok mellett kizárólag Magyarország tudott diadalmaskodni.
Most is jó leírni ezt, és most is jó felemlegetni a négy esztendővel ezelőtti sikersztorit, amikor Mocsai Lajos együttese szinte esélytelenül utazott Romániába. Sokan óvták is a kudarctól az akkori kapitányt, hiszen az olimpiai ezüstérmes válogatottból fél tucat játékos esett ki, ám a helyükre lépők hatványozott erővel küzdöttek, s végül 1965 után ismét csúcsra ért a válogatott. Európa-bajnokságon először, de ha aranyéremről esik szó, akkor mindig érdemes megemlíteni az egykori világbajnok együttest is.
Az aranyérem pedig most is gyakran szóba kerül, s legtöbbet nem más, mint a szövetségi kapitány, Kiss Szilárd emlegeti, aki szerint alacsonyabbra nem lehet tenni a lécet, mert akkor az elvárt éremszerzés sem sikerülhet.
– Úgy nem lehet nekivágni egy versenynek, hogy nekünk a bronzérem is siker, mert akkor nemhogy túl nem teljesít a csapat, hanem a kitűzött feladatot sem éri el – magyaráz a lélektani háttérről a szeptemberben kinevezett kapitány. – A játékosállomány elég erős, képes a csúcsra jutni, így hát ne legyünk kishitűek.
Erre azért sincs oka a csapatnak, mert lényegében ezzel a játékosállománnyal lett világbajnoki ezüstérmes tavaly Mocsai Lajos. Szívünk mélyén ugyan még most is sajnáljuk az ott elvesztegetett lehetőséget, emlékezetes, hogy hat perccel a vége előtt hat góllal vezetett a csapat Franciaországgal szemben, s innen fordított az ellenfél.
Annak a hat percnek súlyos tanulsága volt, hogy igazi vezéregyéniségből kevés van itthon. Az egyik talán éppen az a Farkas Ágnes lehetett volna, aki egy éve a könnyeivel küszködve fogadkozott, hogy majd az olimpián…, s aki négy esztendeje a bukaresti fináléban a mindent eldöntő gólt szerezte. Athénban elmaradt a kárpótlás, és Budapesten sem sikerülhet, mert a világklasszis átlövő folyamatos térdfájdalma miatt az Eb-felkészülés hajrájában lemondta a válogatottságot.
– Hiányozni fog Ági, hiszen a játékunk felépítésekor fontos szerepet szántam neki – teszi hozzá Kiss Szilárd. – Ő olyan egyéniség, aki a baloldalon teljesen képes összefogni a játékot, improvizációs képességével, küzdeni tudásával pedig bármikor képes lendületet adni a csapatnak. Éppen az a gondom, hogy hasonló képességű vezéregyéniségből nem sok akad, ő az lehetett volna.
Hasonló megfontolásból hívta vissza a keretbe szeptemberben 2000 másik hősét, az akkori Eb legjobb játékosának választott Siti Beátát is. A székesfehérvári irányító azonban a felkészülés második hetében kikerült a csapatból, ami azért is meglepetés, mert az olimpián éppen ezen a poszton volt leginkább gond.
– Valóban nagyon fontos, hogy jó karmestere legyen az együttesnek. Sajnos, Siti Beánál a bajnoki rangadókat látva úgy éreztem, hogy 15-20 percnél többet már nem bír fizikailag. Görbicz Anita nehezen viselte, hogy az olimpián nem volt olyan kirobbanó formában, mint a tavalyi világbajnokságon, ahol a torna legjobb irányítójának választották, s ahol berobbant a nemzetközi mezőnybe. Éppen ezért igyekszem levenni róla a terhet, mert fiatal játékos, aki ezt a felelősséget még nehezebben viseli. Nagyon remélem, hogy szükség esetén Ferling Detti is be tudja tölteni ezt a posztot.
Nem teljesen ideális tehát a helyzet, de soha nem volt az, s ezek az apró jelenségek aligha fogják döntően hátráltatni a válogatottat az eredményességben. Annál inkább fontos az elszántság, ami mindenkin érezhető. A rajtot már mindenki türelmetlenül várta, s az utolsó napokban a feszültségoldást tartotta a legfontosabbnak Kiss Szilárd is, aki óvatosan latolgatja az esélyeket.
– Csak látszólag jobb ez az ág, mint a másik, de ha a sorsoláskor én választhattam volna, akkor is emellett a csoport mellett döntök. Eddig csak a fehéroroszok játékát elemeztük videóról, mert nagy hiba lenne, ha túlzottan előreszaladnánk, már most elkönyvelnénk ellenük a sikert, aztán miközben a franciákra figyelünk, váratlan pofonnal kezdenénk az Európa-bajnokságot. Az osztrákok és a franciák az első napon utánunk játszanak egymás ellen, s majd abból a mérkőzésből feltérképezhetjük őket. Az osztrákoknál továbbra is a rutinos, ismert játékosok szerepelnek, a franciáknál majd kiderül, mennyire alakultak át.
Az biztos, hogy a világbajnoki címet nyert együttesben nem szerepel a zágrábi aranyérmesek közül Szabó Edina, Nicholas és Myaro. Meghatározó játékosok voltak, nélkülük aligha lesz a régi a nagy ellenfél. De ennél tovább ne is elemezgessünk, majd ráérünk a csoportmérkőzések után, akkorra már nemcsak a csoportellenfelekről, hanem a többi csapatról is többet tudunk.
A nagy búcsúzó
Sydneyben, a 2000-es olimpián szerepelt először nagy nemzetközi tornán magyar színekben a palicsi születésű Radulovics Bojána. Döntő érdemeket szerzett az ezüstérem megszerzésében, s ugyancsak meghatározó szerepet játszott a tavalyi világbajnokságon. Sok nagy sikert ért el eddig – elég, ha csak azt említjük, hogy kétszer választották a világ legjobb kézilabdázójának –, de a dobogó tetejére a válogatottal nem állhatott fel, mert térdoperációja miatt 2000-ben nem játszhatott az Eb-n.
– Valószínűleg ez lesz az utolsó lehetőségem, mert a jövőben sokkal több időt szeretnék a családommal, a gyerekemmel tölteni, aki most is nagyon hiányzik, s megszületése óta egyre nehezebben viselem az edzőtáborozásokat – adja magyarázatát a tervezett búcsúnak a dunaújvárosi átlövő. – Nagyon szeretném, ha aranyéremmel búcsúzhatnék, ennél szebbet most el sem tudnék képzelni, azt hiszem, pályafutásom csúcsa lenne.
Csoportbeosztás
D csoport (Győr): Magyarország, Franciaország, Ausztria, Fehéroroszország.
A csoport (Debrecen): Norvégia, Ukrajna, Csehország, Spanyolország.
B csoport (Zalaegerszeg): Oroszország, Szerbia-Montenegró, Szlovénia, Horvátország.
C csoport (Békéscsaba): Dánia, Románia, Németország, Svédország.
A program
December 9-én 17.45: Magyarország–Fehéroroszország; 10-én 17.45, –Ausztria; 12-én 17.: –Franciaország. Csoportonként az első három helyezett jut tovább. Középdöntő, 14-16.: C és D csoport (Debrecen), A és B csoport (Győr). A középdöntők első két helyezettje keresztben játszik az elődöntőben, a vesztesek a 3. helyért, a győztesek az aranyéremért mérkőznek. Helyosztók (Budapest), 18-án: 7. helyért: 14.30. Elődöntők: 17. és 19.30. 19-én: 5. helyért: 12.30. 3. helyért: 15. Döntő: 17.30. A magyarok mérkőzéseit az MTV közvetíti.
Eb-történelem
1994: 1. Dánia, 2. Németország, 3. Norvégia, 4. Magyarország.
1996: 1. Dánia, 2. Norvégia, 3. Ausztria… 10. Magyarország.
1998: 1. Norvégia, 2. Dánia, 3. Magyarország.
2000: 1. Magyarország, 2. Ukrajna, 3. Oroszország.
2002: 1. Dánia, 2. Norvégia, 3. Franciaország… 5. Magyarország.
A keret: Pálinger Katalin, Sirina Irina (kapusok), Balogh Beatrix, Bohus Beáta, Ferling Bernadett, Görbicz Anita, Kindl Gabriella, Kulcsár Anita, Lovász Zsuzsanna, Mehlmann Ibolya, Nagy Ivett, Pigniczki Krisztina, Radulovics Bojána, Siti Eszter, Szűcs Gabriella.
