Egyiknek törökverés, másiknak pihenés

B i r k ó z á s

2005. 03. 01. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kötöttfogású birkózóink tegnap reggel hamarabb hazaérkeztek Isztambulból, mint azok a hírek, hogy mire jutottak a Vehbi Emre-emlékversenyen, pedig az eredménylistájuk igencsak veretesre sikeredett: Deák Bárdos Mihály (120 kg) arany-, Füredy Levente (66 kg), Horváth András (74 kg) és Virág Lajos (96 kg) bronzérmes lett az egyik legrangosabb, nagy hagyományokkal bíró nemzetközi erőpróbán. A nehézsúly aranymeccsét a 2001-es isztambuli Eb döntőjének szelleme lengte be, de a visszavágón a visszavágás szerencsére elmaradt, Deák Bárdos ezúttal is legyőzte a török Bakirt. Mindezek jó hírek a hét végi Magyar Nagydíj előtt, szemben azzal, hogy a legerősebbnek ígérkező súlycsoportunkban, a 84 kg-ban Bárdosi Sándor és Berzicza Tamás sem jutott be az első hat közé. Komáromi Tibor szövetségi kapitány azonban most – még – nekik is megbocsát:
– Az új szabályok bevezetése után egyelőre még csak próbálunk alkalmazkodni a helyzethez, ez volt az első külföldi versenyünk, s ilyenkor óhatatlan, hogy a fiúk taktikai hibákat követnek el. Ez történt Berzicza Tamással és Bárdosi Sándorral is. Ők sem birkóztak rosszul, Bárdosi például végigtámadta a mérkőzését egy török ellen, de ezen a meccsen nagyon lejtett a hazai pálya. A legfontosabb azonban most az, hogy öszszességében kiválóan helytálltunk – fogalmazott a szakvezető, akinek csupán Horváth András sérülése miatt fáj a feje, mert a 74 kg-os kategória jelenlegi első számú magyar versenyzőjét orosz, majd kazah ellenfele is lefejelte, a szeme alatt három centi hosszan orvos varrta össze a bőrét, s kétséges, hogy részt vehet-e a Magyar Nagydíjon.
Majoros István indulása kapcsán már nincs semmi kétség: ő biztosan nem indul. Az 55 kg-os súlycsoport olimpiai bajnoka egyelőre csak az Athén után kissé elnyújtott ünneplés és tüdőgyulladása szövődményeivel birkózik, s ha majd a március 18–20-i belgrádi nemzetközi versenyen visszatér, azt is a 60 kg-ban teszi. „Semmiképpen sem szeretnénk, hogy Majoros István leégjen a Magyar Nagydíjon” – jegyezte meg a témát firtató érdeklődésünkre Maróthy István, a Magyar Birkózószövetség szakmai alelnöke, s ezzel bizonyára maga az érintett is így van. Komáromi szerint az az igazi probléma, hogy Majoros a tervezettnél jóval lassabban közelít a súlycsoportjához, már ami az itt megengedhető kilók számát illeti.
A szombat–vasárnapi, Szombathelyen rendezendő Magyar Nagydíjon egy regnáló olimpiai bajnok azért így is akad majd, mégpedig a koreaiak csapatából az a Dzsung Dzsi Hjun, aki tavaly Athénban nem kis szenzációt szolgáltatott azzal, hogy élete első felnőtt világversenyén, 22 évesen elvitte a 60 kg-os súlycsoport aranyérmét. S nyilván kicsit ő is elengedte magát és a súlyát is, mert nálunk a 66 kg-ban indul. Im De Von, az 55 kg 2003-as vb-ezüstérmese bezzeg tartja a súlyát; igaz, ő Athénban csak hetedik lett, nem bírt az orosz Mamedalijevvel, akit aztán a döntőben Majoros megvert. A koreaiak egyébként 33 fős delegációjukkal már a múlt héten megérkeztek, először Budapesten néztek szét, mától pedig a tatai edzőtáborban együtt készülnek a magyar kerettel. A szakvezetésük felettébb erős, edzői minőségben érkezett a barcelonai olimpia 57 kg-os bajnoka, An Han Bong, valamint a kategória sydneyi ezüstérmese, Kim In Szub is.
S ha a Szombathelyen induló 22 ország versenyzői közül még egyet kiemelhetünk, az csakis az amerikai Dremiel Byers lehet, aki két éve a Magyar Nagydíj elődöntőjében, de ami nagyobb baj, a 2002-es moszkvai világbajnokság döntőjében is legyőzte Deák Bárdost. Utóbbinak így a törökverés utánra is maradt még „elintéznivalója”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.