Csak a győzelem doppingolja?

K e r é k p á r Az idei Tour de France fő kérdése az, hogy a sportág legnagyobb versenyét megnyeri-e 7. alkalommal Lance Armstrong, mielőtt szögre akasztja a kerékpárját. Az amerikai világklaszszis tavaly – sporttörténelmet írva – hatodszor is a legjobbnak bizonyult, de nem bírta a csúcson abbahagyni. Ezt már csak akkor teheti meg, ha július 24-én újra ő áll a dobogó tetején a diadalív alatt. Ám ezúttal többen törnek a vesztére, mint eddig összesen, s nem csak közvetlen vetélytársai.

Vannak a világsztárságnak jó és rossz oldalai, s Lance Armstrong mindkettőt alaposan megtapasztalta élete szűk 33 és fél éve során. Az amerikai sportembert korábban az év emberének, az év sportolójának, az év kerékpárosának választották; a legutóbbi jó, ami történt vele, hogy április elején a rákellenes alapítványa által kitalált karkötő, a „Livestrong” nyerte el a Business 2.0 nevű amerikai üzleti magazin díját. A sárga gumiszalagot először a tavalyi touron viselte csuklóján a kerekes, azóta negyvenmillió darabot adtak el belőle, s mintegy hétmilliárd forintot hozott az alapítvány konyhájára.
Ám április eleje a jó mellé roszszat is hozott a számára, hiszen egy korábbi segítője doppingvádakkal illette. Mike Anderson az austini bíróság előtt eskü alatt vallotta, hogy a spanyolországi Gironában található európai rezidencián anabolikus szteroidokra bukkant a sportoló fürdőszobájában. A dolog szépséghibája, hogy Anderson közel félmillió dolláros pénzügyi vitában áll Armstronggal, akinek klubjától, a Discovery Channeltől (korábban US Postal) néhány hónapja páros lábbal rúgták ki. A sztár természetesen panaszt emelt a vád ellen, szerinte a történet „minden alapot nélkülöző hazugságtömeg”.
Márpedig ezzel együtt kell élnie. Tavaly például a csapat egy másik alkalmazottja gyanúsította meg: Emma O’Reilly masszőr a tavaly nyáron Franciaországban megjelent „LA-ügy: Lance Armstrong titkai” című könyvben azt állította, hogy a versenyző 1998-ban doppingszerek szállításával bízta meg őt. Ez az év több mint fontos: ekkor zajlott az úgynevezett „dopping-Tour”, amelynek egetrengető botránya során a világ megismerte az EPO nevű szert, viszont Armstrong nem indult rajta, mert éppen kigyógyulóban volt az 1996-ban diagnosztizált áttételes hererákjából. Az említett könyv írói, valamint a műből részleteket közlő The Sunday Times ellen az év elején Angliában pert nyert a kerekes; ám ne feledjük, hogy a francia Annecy város ügyészsége a határozat megszületése után arra kérte a rendőrséget, indítson nyomozást Armstrong állítólagos doppingvétségei ügyében.
Eddig az amerikai sportidol sikeresen védte meg magát, de senki nem tudhatja, mit hoz a jövő. A profi kerékpározás ismerői régóta hajtogatják, hogy aki megbukik az elitből (mint legutóbb a német Danilo Hondo), nem vétkes, hanem inkább balszerencsés… Ami bizonyos, hogy most már az lenne a nagyobb szenzáció, ha Armstrong nem nyerne hetedszer tourt, mint az, ha igen, nem beszélve egy esetleges leleplezésről. Riválisai mellett a doppingellenőrök, a vámosok és az újságírók is ott lesznek a nyomában az idei viadal mind a 3584 kilométere során. Nem hibázhat.