Rakonczay Gábor december 21-én indult el Portugáliából, hogy kenuval átevezze az Atlanti-óceánt. Február 7-e óta nincs hír róla. Felesége – akivel 2007-ben, Tűzhangya nevű hajójukon párosban már átevezték az óceánt – így fogalmazott a műsorban: „Nem akarok kétségbeesni, nincs rá okom. Gábor nagyon tud magára vigyázni.”
Gábor hajója két hete az oldalára borult, de a tőkesúly visszahozta. Viktória szerint „ez lelkileg nehezen kezelhető helyzet, főleg úgy, hogy Gábor kiesett a hajóból. Egy kötél állandóan rögzíti, így visszamászott a kabinba, ahol biztonságban van. Ha nagy a nyomás, Gábor akkor tud a legjobban teljesíteni. Eddig is nem várt teljesítményt produkált, de most talán még jobban halad.”
Rakonczay Viktória úgy számolja, nem volt olyan vihar, ami veszélybe sodorhatta volna a hajót, illetve Gábort: „A kabinban túl nagy volt a páratartalom. Gábor is mondta, amikor utoljára beszéltünk, hogy minden csuromvizes belül. Ilyen környezetben nem csoda, ha az elektronika meghibásodik. Az erős szélben – 40 km/h – nem tud nyitott kabinnal evezni, így nem tud kiszáradni semmi sem a hajón. Ha a felszerelések sokáig vannak vízben, vízpárában, akkor kevés az esély arra, hogy később működjenek.”
Viktória optimizmusát az is alátámasztja, hogy a hajó tervezője, Fa Nándor szerint a hajó gyakorlatilag nem süllyedhet el, annyi felhajtóereje mindig lesz, hogy a felszínen maradjon, akkor is, ha megtelne vízzel. „Nándi is biztat, ő is adatokból, számolásból jutott optimista következtetésre.”
Gábornak nincs nyomkövetője, mert – ahogyan Viktória fogalmazott – „nem sikerült megegyezni a francia céggel, sem az amerikaiakkal. Úgy gondoltuk, inkább legyen a telefon. Ez megbízható, és színesebb vele a kommunikáció a pozíció meghatározásán túl. Azt át fogom gondolni, hogy elengedjem-e úgy legközelebb, hogy ne tudjak róla semmit.”
Viktória az időjárás-előrejelzésből, a szélirányból számolja ki, merre járhat most a férje, valamint figyeli a térségben evező két angol hajóst is. Egyikőjük Gábor előtt indult, a másik utána. Mint mondta: „kettőjük között lehet, és szerintem tartja is a tempót. Annak ellenére, hogy Gábor kenuval megy, vagyis egy lapáttal hajtja a hajót. Gábor hajója sokkal keskenyebb, kisebb a súlya. A Tűzhangya, amivel ketten eveztük át az óceánt, 600 kg volt, a Vitéz 200 kg-mal könnyebb. Ez lényegesen megkönnyíti az evezést.” Ha jók Viktória számításai, és nem történt a férjével semmi baj, úgy Rakonczay Gábor „a Kanári-szigetektől délnyugati irányban lehet 1700 kilométerre, és nagyjából április közepére várható, hogy kiköt Guadeloupe szigetén.”
