Hosszú: meglesz este az ötödik aranyérem?

Katka Heemskerkkel, Sjöströmmel és Pellegrinivel meccsel.

Pedig reménykedtünk, hogy azért több finalistánk is akad, de például 200 háton Bernek Péter 12. (1:52.70), Balog Gábor pedig a 14. helyen zárt (1:53.54).

„Á, én is kezdek beteg lenni – mondta Bernek Péter, majd szemléltetés gyanánt egy rettenetes köhögőroham tört rá, s csak nagy nehezen folytatta. – Már este éreztem, hogy valami nem stimmel, mindenkitől begyűjtöttem a Strepsils-tartalékokat, de amikor most beugrottam, rögtön éreztem, ez most nem lesz jó. Az első ötven után az volt bennem, Istenem, csak delfinezni ne kelljen a víz alatt, nem bírom tüdővel. Rövid pályán meg anélkül nehéz... Sajnálom, jó lett volna döntőt úszni, de ha őszinte akarok lenni, ezt a mozgást még össze kell rakni ahhoz, hogy megint igazán jó legyen. Most átbeszélünk mindent (Nagy) Petivel, és jövőre nekilátunk. Persze, a 400 gyors után azért annyira nem érzem drámainak a mai napot.”

A berlini rövid pályás Eb-n bronzérmet szerző Balog Gábor elismerte: neki még van mit tanulnia a 25-ös medencében. „Itt a fordulókon dől el minden. Áprilisban volt egy verseny, amikor egész jól ment, vezettem, aztán egy hosszú delfinezéssel megelőztek az utolsó hosszon. Akkor eldurrant az agyam, és azt mondtam, nekem is rá kell állnom erre. Gyakoroltam, amennyit tudtam, Berlinben már látszott az eredménye, de a rövid pályához még fejlődni kell. Így sem rossz, mindhárom távon megjavítottam az egyéni legjobbamat, Kiss Laci bácsiék is azt mondták, ha ez sikerül, már nem jöttem hiába. De dolgozom tovább, hogy jövőre még jobb legyek.”

Kétszáz pillangón nem volt nagyon messze Biczó Bence a finálétól, de végül maradt a 12. hely (1:53.17 – 5 tized mínusz kellett volna még), míg Verrasztó Dávid a 18. helyen zárt (1:54.55).

„Egyéni csúcs kellett volna egyáltalán a döntőhöz, ez most nem ment sajnos – mondta Biczó Bence, aki inkább 50-es medencében szokott érmet szerezni. – Nekem ez a verseny mindig küszködés, várni az utolsó napig... Ehhez képest reggel nem volt annyira rossz, az idei legjobb eredményem, de azt minden télen elmondom, hogy a rövid pálya nem igazán az én világom.”

„Ebben ennyi volt, el is fáradtam a végére – maradjunk most ennyiben” – zárta rövidre az értékelést Verrasztó Dávid, aki persze a 400 vegyesre készült elsősorban.

Az egyetlen verseny, amelyikben sejthető volt, hogy indulónk nem lép tovább, a hölgyek 200 méteres mellúszása volt, melyben Gyurinovics Fanni számára az egyéni legjobb idő megjavítása volt a cél. Nos, ez bőven sikerült: majdnem négy másodpercet faragott (2:29.62), amivel a 30. helyen végzett.
„Ez volt a terv, hogy sikerüljön 2:30 alá kerülni. (Kovácshegyi) Feri bácsi azt mondta, ha ezt megcsinálom, akkor kapok valamit. De nem mondta, hogy mit... Most arra vagyok kíváncsi, mit fog mondani, sikerült-e megcsinálnom azt technikában, amit kért. Ha igen, akkor nagyon fogok örülni!” – mondta egy 13 éves lány határtalan lelkesedésével, ragyogó szemekkel. (Valamennyi számában hatalmas korosztályos csúcsot úszott, így 2010 m mellen is.)

Hogy azért kézzelfogható eredmények is legyenek, amelyeknek lehet örülni, arról a 200 gyorson Hosszú Katinka (1:52.73 – 3. legjobb idő) és Verrasztó Evelyn (1:54.80 – 8.) gondoskodott 200 gyorson.

„Ez csak egy reggeli úszás volt...” – vonta meg a vállát Katinka, aki arra is kitért, hogy mit jelentett Shane lefelé fordított hüvelykujja és grimaszolása néhány karmozdulat kíséretében. „Azt mutatta, hogy rövidek voltak a tempók, nem normál hosszúságúak. Ezt én is tudom, de így az utolsó napon már tényleg tartalékolni akarok. Este jobb lesz, meglátjátok.”

Evelyn 5 századdal „előzte meg\" a kilencediket, így finalista: „Nagyon jó érzés, hogy azokat az időket, amiket az elmúlt években küszködve értem el, most simán, nyugodtan, erőlködés nélkül érem el – vagy még jobbakat is. Az edző- és környezetváltás jó hatással volt rám, most sem feszültem, jól éreztem magam a vízben, és ennek meg is lett az eredménye. Azért szeretnék előrébb lépni délután, bár tisztában vagyok azzal, hogy ez nagyon nem lesz könnyű.”

Vegyes váltónk néhány tagja sem volt teljesen egészséges, így a 10. hely (3:27.14) tisztességes helytállásnak minősítendő. Földházi Dávidon is mutatkoztak a betegség jelei, Kozma Dominik pedig három nap fekvés után próbált meg csodát tenni gyorson, oda is pakolta magát, amennyire lehetett, ám ez most ennyire volt elég – függetlenül attól, hogy Gyurta Dániellel egyetemben egészen félelmetes részidőt úszott ő is.

„Kár, délután jobban is ment volna, reggel sosem tudok ennél gyorsabban jönni” – sajnálkozott Dani, holott nem volt min: 56.97-es ideje messze a legjobb mellúszó-részidő az egész mezőnyben (az egyetlen, aki 57-en belül jött).

„Megpróbáltunk mindent, de ennél jobbat ebben az állapotban elég nehéz lett volna nyújtani” – közölte két krákogás közben Kozma Dominik, aki így is heroikus produkcióval rukkolt elő, hiszen betegen úszott olyan időt (46.40), amelynél csupán a franciák befejező embere tudott jobbat.

Ha a két ifjú, Földházi Dávid és Holoda Péter feljavul melléjük a következő időszakban, parádés kis csapatunk lehet megint – korántsem mellesleg a váltás már nagyon megy, Peti 0.05-ös reakcióidővel indult, ami Gyurta Dani legszebb napjaira emlékeztet (2012, London: 0.00...).

1. Magyarország      6 arany 2 ezüst 1 bronz

2. Spanyolország 4 arany 0 ezüst 0 bronz

3. Hollandia 3 arany 1 ezüst 5 bronz

4. Brazília 3 arany 1 ezüst 2 bronz

5. Franciaország 3 arany 1 ezüst 2 bronz

6. Dél-Afrika 3 arany 0 ezüst 0 bronz

7. Egyesült Államok 2 arany 6 ezüst 5 bronz

8. Japán 2 arany 1 ezüst 3 bronz