Hosszú Katinka már 2017-ben hazai vb-n úszhatna?

Mexikó visszalépett a 2017-es vizes vb rendezésétől, így beugró kerestetik. Már Budapest neve is felvetődött.

Persze anyagi, szervezési, sportszakmai szempontból is ezer érv szól még az ötletfoszlány ellen is, a vizes vb ráadásul az olimpia, a futballtornák és az atlétikai világbajnokság után a legrangosabb esemény, a legnagyobb falat. Ezért sem fognak tolongani a 2017-re pályázók; az elmúlt huszonöt év tíz vizes vb-je során mindössze két európai város vállalta a házigazda szerepét, igaz, mindkettő kétszer, Róma 1994-ben és 2009-ben, Barcelona 2003-ban és 2013-ban. Az, hogy jövőre az oroszországi, tatárföldi Kazany, 2019-ben pedig a dél-koreai Kvangdzsu lesz a vendéglátó, ugyancsak jelzi, hogy nem túl nagy a rendezőkedv.

A nemzetközi szövetség (FINA) így minden bizonnyal kényszerhelyzetbe kerül, az idő is szorítja, és roppant hálás lesz annak, aki kisegíti. Ez ösztönzésnek természetesen még igen kevés, de akad más is. Budapest a 2021-es felnőtt-vb mellett a 2017-es junior úszó-világbajnokságnak is a gazdája lesz, a mostantól számított hat év múlva használatos létesítmények jelentős része így már 2017-re állni fog. A teljességet és a tökéletességet azonban sem a FINA vezérei, sem a résztvevők nem várhatják majd el a megmentőtől, aki ezért alapvetően nyerő pozícióból rajtol, és nagyon alul kellene teljesítenie ahhoz, hogy ez vereségbe forduljon át.

A lényeg pedig még csak most jön. Ha komolyan vesszük Budapest 2024-es olimpiai kandidálását, akkor mindent a játékok helyszínéről döntő limai NOB-kongresszustól kell visszaszámolnunk, amelynek időpontja egyes források szerint 2017 augusztusa, mások alapján 2017. szeptember 15. Így vagy úgy, de csak pár hét a vizes vb után. Ezért keresve sem lehetne találni aktuálisabb, meggyőzőbb érvet a magyar sport és fővárosunk alkalmassága, érdemessége mellett annál, hogy beugróként rendeznénk meg sikerrel Magyarország történetének legjelentősebb sporteseményét. Nem lenne különösebb meglepetés, ha a majdani vetélytársak közül Róma és Berlin hasonlóan gondolkodna.

Bár a limai döntéshozók fejébe természetesen nem látunk bele. Elképzelhető, hogy sokuk ingerküszöbét el sem éri a vizes vb, egészen más szempontok, érdekek vezetik őket, no meg az sem kizárt, hogy Budapestet már az első szűkítéskor kirostálják, és 2017-re nem is marad versenyben.

Az ötlet mindenesetre nemcsak nekünk villant be, az „Around the Rings” honlap már pedzegeti: az úszósporthoz közeli forrásokból úgy értesültek, Budapest Guadalajara helyére léphet. A portál is megemlíti, hogy fővárosunk házigazdája a 2017-es junior vb-nek, valamint pályázik a 2024-es olimpia rendezésére is, majd Julio Maglione FINA-elnököt idézi, aki a német nemzeti hírügynökségnek úgy fogalmazott, Mexikó döntése fájdalmas a sportág számára. Az amerikai úszósportban igazgatói pozíciót betöltő Chuck Wielgus a Chicago Tribune-nek nyilatkozva kizárta a lehetőségét is, hogy a Egyesült Államok rendezői szerepet vállaljon 2017-re.

Magyar részről egyelőre senkitől sem hallani kategorikus elhatárolódást. A témában természetesen megszólalt Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke, aki egyben a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöke is. Az MTI megkeresésére így beszélt: „Lassan már megszokott, hogy ha a nemzetközi úszóéletben hirtelen lehetőség nyílik egy-egy nagy esemény rendezésére, akkor a magyarok arra lecsapnak. Így volt ez 2012-ben, amikor Antwerpen lemondta a felnőtt úszó Eb-t, de így történt ez tavaly is, amikor Izrael képtelen volt otthont adni a juniorok nyílt vízi világbajnokságának.” Arra a kérdésre, hogy szerinte mi szól a 2017-es budapesti rendezés mellett, így válaszolt: „Az állandó bizonyítani akarás, hogy pezseg a vérünk. Hosszú Katinka, Gyurta Dani, Cseh László, Bernek Péter, vagy a nyílt vízi úszóink, Risztov Éva, Olasz Anna, a többi úszócsillag csúcsformája, a vízilabda-válogatottak nagy ereje; az addigra felépülő új csodálatos uszoda... Jelentős szempont a napirenden lévő olimpiai pályázat is, hiszen ha Budapest 2017 júliusában egy ilyen szintű, az egész világ figyelmét kiváltó eseményen remekel, az komoly tényező lehet a 2017 szeptemberi NOB-döntéskor.” Gyárfás ugyanakkor kiemelte, „semmiképp sem szabad felhevülten beugrani a mély vízbe!”, majd azzal folytatta: „Tény, hogy imponáló lenne, ha bravúros beugrással újfent elkápráztatnánk a sportvilágot. Ennek azonban megvan a kockázata. Nagyon sok szempontot kell mérlegelni. Csak valamennyi részlet alapos ismerete és mérlegelése tudatában tennék egyáltalán javaslatot a honi döntéshozóknak a rövid időn belül várható hivatalos megkeresésre.”