A Népszabadság megszerezte a 2024-es budapesti olimpiai pályázat teljes, 1375 oldalas megvalósíthatósági tanulmányát, amit azért kívánt titokban tartani a kormány és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), hogy ne juttassák előnyhöz a rendezésre szintén bejelentkező riválisokat – írta az újság szerdai számában. A tanulmány szerint kockázati tényező egyebek között a magyar gazdaság kis mérete, és az, hogy nagyon sok infrastrukturális beruházás kellene az olimpia megrendezéséhez. A nehézségek közé sorolják, hogy a várható vetélytársak, Boston, Párizs, Hamburg, Róma lobbiereje jócskán meghaladja a magyar fővárosét.
A veszélyforrások között említi a tanulmány a társadalmi támogatottság esetleges hiányát vagy menet közbeni megváltozását is, de a lap hozzáteszi, hogy az Ipsos idén februári felmérése szerint a lakosság 60 százaléka pártolná a pályázatot. A tanulmány ugyanakkor nem említi súlyuknak megfelelően a korrupciós kockázatokat – jegyzi meg a Népszabadság, maliciózusan hozzátéve, hogy ugyanakkor a sikerkritériumok között említi az átláthatóságot, miközben az 1375 oldalas tanulmányt is titkolni igyekeztek. A cikkben olvasható, hogy az egyes olimpiai létesítmények tervezése és kivitelezése milyen kérdéseket vet fel, s az is, hogy a budapesti közlekedési hálózat fejlesztésére legalább 600-700 milliárd forintot kellene költeni.
A lap szerint ha elfogadjuk, hogy a beruházások nagy része nem függ az olimpiától, akkor a megrendezés nettó költsége 774 milliárd forint lenne, ami tizenegy éven át évi hétezer forintba kerülne fejenként
